Hova tűnt a fehér karácsony?

Gyerekkorunk karácsonyi képeslapjain minden olyan idilli volt: hóembert építő gyerekek, hógolyócsaták, szánkózás a friss hóban. Az utóbbi években viszont mindez már inkább csak nosztalgikus emlék. A fő bűnös: a klímaváltozás. De pontosan hogyan is alakítja át a telet?

A víz másképp „jár körbe”

A klímaváltozás egyik legfontosabb hatása, hogy megzavarja a Föld vízkörforgását – azt a rendszert, amely a vizet a levegőben, a felszínen és a föld mélyében mozgatja.

A globális hőmérséklet növekedése azonban felborítja ezt a természetes folyamatot: a melegebb levegő több nedvességet képes magában tartani, így a víz gyorsabban párolog el az óceánokból, a tavakból és a talajból.

Mire a pára felhővé és majd hóvá alakulhatna, már jóval kevesebb marad belőle.

Szárazság – a tél ellensége

A felmelegedéssel együtt gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hosszú, csapadékmentes időszakok is. A szárazság csökkenti a levegő páratartalmát, így egyszerűen nincs elég „alapanyag” a hóeséshez. Sok olyan helyen, ahol korábban vastag hó borította a tájat, ma már legfeljebb pár napig mutatja igazi arcát a tél. Még ha a hőmérséklet elvileg engedné is a havazást, a levegő túl száraz ahhoz, hogy valóban hó hulljon.

Melegebb telek, eltűnő hótakaró

Világszerte megfigyelhető, hogy a telek egyre enyhébbek, a fagyos napok pedig két kezünkön megszámlálhatók. Hótakaró helyett legfeljebb pár centiméternyi hó hullik, ami néhány nap alatt elolvad. Ez különösen látványos azokon a területeken, ahol a hó sosem volt túl tartós – most viszont szinte teljesen hiányzik.

Kiszámíthatatlan csapadék

A megszokott időjárási mintázatok is felborulni látszanak. Már nem lehet előre tudni, mikor számíthatunk esőre vagy hóra – és az sem mindegy, milyen formában érkezik. Egyre kevesebb a klasszikus, tartós havazás, miközben gyakoribbak az intenzív, de rövid esőzések.

„Nedves hó” és rövidebb hóidény

Aki mégis hóra vágyik, valószínűleg másfajta havat kap, mint régen. A melegebb időben gyakrabban alakul ki úgynevezett „nedves hó”: nehéz, tapadós, gyorsan olvadó. A klasszikus, száraz, porhó – amelyből jó hóembert lehetett építeni – egyre ritkább.

Szélsőségek kora

A felmelegedés nemcsak a hó hiányát hozza magával, hanem gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási jelenségeket is. Heves esőzések, elhúzódó aszályok, hirtelen hőmérséklet-ingadozások – ezek mind a változó éghajlat velejárói. A hóval borított területek világszerte zsugorodnak, a gleccserek olvadnak, a hegyvidéki hóhatár pedig egyre magasabbra tolódik. A globális hótakaró csökkenése már nemcsak látvány, hanem a vízkészletek szempontjából is komoly figyelmeztetés.

Mi lesz a fehér karácsonnyal?

A klímaváltozás tehát nemcsak a természetet, hanem a karácsonyról alkotott képünket is megváltoztatja. A fehér karácsony, amely évszázadokon át a tél szimbóluma volt, lassan a múlté válik. A vízhiány, a kiszámíthatatlan csapadék és az enyhe telek miatt sok helyen már csak a dalokban és a képeslapokon marad meg a hófödte ünnep – odakint viszont inkább eső kopog az ablakon.