Otthon

Kanyargó indák, tűzpiros tulipánok,
felrobbanás előtt álló bimbók, a teljesség körtáncát járó ívek, egymásba olvadó
tónusok, párokba rendeződő organikus formák lepik el képeit és magát a házát,
mely nem mindennapi tereivel önmagában is rendhagyó alkotás. Vászonra festett színpompás
kódrendszerét saját otthonában érthetjük meg igazán, ahol a lakásvizit után a
házigazda művésznővel is beszélgettünk.

A
három épületből álló családi birtokon, az egykori kertészlakban alakította ki
különleges lakását vendéglátónk, a kétgyermekes festőművész. 

A rusztikus
terméskő ház a gazdagon burjánzó, ősfás kert természetes része, szinte elbújik a
mesés ligetben. Falait borostyán- és vadszőlőindák borítják, tövéhez mohos
kövek, üde páfrányok lapulnak, oldalait körbeveszi a dús aljnövényzet és a
szépen öregedő fák lombja.

Az előszobához csatolt télikertben összemosódnak a
kint és a bent határai, itt telelnek át a cserepesek, a zsenge bujtások, hogy
tavasszal új életet kezdve díszítsék a kert egyik-másik szegletét. Ezt a
folytonos megújulást, az élet természetes lüktetésének szimbólumait, az
újjászületés motívumait találjuk odabent, a falakat borító és a festőállványon
várakozó képeken, az átfestett bútorok felületén, sőt a kovácsoltvas korlátok
kanyarulataiban is.

Az eredeti házikóhoz
évtizedek során több ütemben csatlakoztak a bővítmények, míg elnyerte mostani,
több mint kétszeresére növelt alapterületét. Először az impozáns nappali épült
meg, mely a hatméteres belmagasságnak köszönhetően egy galéria szintet is magába
foglal.

Itt, a nap minden órájában, a változó fényfürdőben élnek igazán
Krisztina óriási festményei, melyek kellemes szimbiózisban léteznek a saját
tervezésű fa polcrendszerrel és tatami asztallal, a szentendrei skanzenben
látott, majd lemásolt mélyzöld szemeskályhával. 

Ahogy a távol-keleti utazásokról
hazacipelt kilimek és kultikus tárgyak is jól megférnek az iparművész testvér
által kivitelezett kovácsoltvas korlátokkal. De ugyanilyen színes eklektika hömpölyög
szabadon a családi ereklyékkel és a további feldolgozásra váró tarka
textilekkel zsúfolt tetőtérben is, amely alvóhely és varrószoba is egyben.

Vagy
a meghatározhatatlan stílusú elvarázsolt konyhában, ahol a régi, lomtalanított
bútorokat saját festéssel, kelim motívumokkal keltette új életre vendéglátónk.
A felületeket fedő meleg, természetes földszínek visszaköszönnek a ház padlóját
borító keleti szőnyegekről, a belőlük varrt párnákról, a nád- és rattanbútorokról,
a virágcserepeket rejtő kosarakról és szakajtókról. 

De ott vannak a művésznő
titokzatos, szenvedéllyel teli képein is. A színpompás festmények nagy része –
melyek már nem fértek el a falakon – a kisszobában berendezett téli és a kert
végében kialakított nyári műterem között mozog, és vár az aktuális vevőkre,
gyűjtőkre és kiállításokra.

Jó néhány belőlük a „Szentendrei Lakástárlat” nevű
művészetpártoló társaság helyi galériájában és webshopjában is megvásárolható.
De vannak képek, melyek a műhelybe heti rendszerességgel érkező kisiskolásokat
és felnőtt csoportokat inspirálják szabad, jókedvű alkotásra Krisztina
irányításával. 

Aki a müncheni képzőművészeti akadémia és a pécsi mesterképzés
után, két gyermeke mellett végezte el a művészetterápia szakot. Azóta
családtagok, barátok és alkotni vágyó látogatók is rendszeresen megtapasztalhatják a művészet lélekemelő, gátlásokat oldó, önkifejezést segítő
szerepét, mely többet ér a szavaknál.

Milyen
a kapcsolatod a színekkel, vannak-e kedvenc tónusaid, kontrasztjaid,
színpáraid? 

A színekkel mesélek, fejezem ki magam és segítek másoknak is felfedezni
magukban ezt a csodálatos nyelvet. A meleg színek állnak hozzám a legközelebb,
vörösek, bordók, kadmium narancsok és sárgák, de mindegyiket szeretem. 

Festés
közben improvizálok, nem tudom, hogy előre mit fogok használni… Már a vásznon
lévő színek inspirálják a következőt, végtelen félét lehet kikeverni, így mindig
kevert színeket használok.

Van, amikor finom pasztellt, van amikor
kékeket-zöldeket vagy épp csak feketét és fehéret, de egy-egy ilyen
elkalandozás után valahogy mindig visszatérek a meleg színekhez.

Otthonodat
egy ősfás liget veszi körül. Hatással van-e rád a kert, felhasználod-e képeiden
a miliőjét? 

A természet színei és formái sokszor inspirálnak. A tulipán mint növény, mint
szimbólum egyik kedvenc motívumom, a kör mint mindent magába foglaló jelkép mellett.
Az új munkákra hívó, szabadon burjánzó kertemben számtalan érték rejtőzik.

A
koros vasszékek a Károlyi-kertből „szanálódtak” ide a fatörzsű, kőlapos asztal
köré, melyen kövirózsa-gyűjteményemet válogatom a kiültetés előtt. De az
előszoba bővítése miatt épült télikert hangulata is magával ragadó, otthonos
helyszín. 

Egy-egy könyv társaságában szívesen időzök itt. Órákig elmerülök a
látványban, ahogy a benti és a kinti világ találkozik az üvegfalakon keresztül,
majd rákerül a képeimre.

Hangulatos
házad maga a színek játszótere. Melyek benne a kedvenc helyiségeid és bútoraid?

Itthon, amikor új képeket teszek fel a falakra, akkor a lakástextileket is
megváltoztatom. Most tavasszal az új pasztelles képeim kerültek fel színben
hozzáillő kiegészítőkkel, minden világosabb és légiesebb lett, ősszel majd
visszakerülnek a meleg színű kelimek. 

Érdekes tanulmány, ahogy a nagy légterű
nappalimban az időszakonként váltakozó házi tárlat képei új és új hangulatot
hoznak az enteriőrbe. Szintén a nappaliból, a lépcsőn közelíthető meg a galériaszint.

Még a dédmama becsben tartott játékai is megtalálhatók itt, családi örökségből
származó bútorok társaságában, akár egy nosztalgikus privát múzeumban. A ház
meghatározó helyisége az egyedi hangulatú konyha, melynek bútorai egy jól
sikerült lomizásomból származnak. 

Majd némi tervezgetés után saját kezeim
között kaptak új külsőt. Festett szimbólumaikat, földszíneiket a kedvenc keleti
nomád szőnyegeim mintáiból merítettem.

Nyári műtermem helye a kert végében álló
épület, melyet édesapámtól, a kovács-iparművész Lehoczky Jánostól vettem át, de
testvérem, a szintén iparművész Tivadar is dolgozott már e falak közt. Apa,
fia, leánya, gyakorta inspiráljuk egymást a munkáinkban. &nbsp;

DSC_0004_átméretezve (2).JPG

Vizitkártya: Tulipán, madár, szél: színes jelek játéka

Talán kevesen gondolnák, de egy madárbarát kert esetében nem
az etető, hanem az itató kialakítása a legfontosabb. Természetesen a téli
hónapokban kiemelt jelentősége van egy jó etetőnek, de a madarak naponta
többször is isznak, a nyári meleg napokon pedig szeretnek fürdeni is, emiatt
nagyon fontos a vízforrás a kertben. 

Próbáljuk meg az itatót árnyékos helyre
tenni, hogy ne melegedjen fel a benne lévő víz.

Ha tényleg azt szeretnénk, hogy tollas barátaink
megtelepedjenek a kertben, akkor próbáljunk meg megfelelő fészkelő helyet
kialakítani számukra. Ezt a legkönnyebben madárodúkkal tudjuk biztosítani, de a
sűrű ágrendszerű sövények és cserjék is kiváló búvóhelyet tudnak nyújtani a
madaraknak.

Ha a hasznos rovarokat, méheket vagy pillangókat szeretnénk
bevonzani zöld területünkre, akkor érdemes olyan növényeket és virágokat
ültetnünk, amelyek táplálékot és búvóhelyet nyújtanak az állatoknak. 

Remek
választás a krókusz, amely tavasszal az elsők között nyílik, valamint a
levendula is, amely igen illatos és hasznosságán túl szépségével is hozzájárul
a tökéletes kert kialakításában.

Ahogy a madarak esetében a fészek, úgy a rovarok esetében a
rovarhotel jelenthet maradást a kertünkben. Ezeket könnyen elkészíthetjük saját
magunk is néhány maradék anyagból. 

A rovarhotelek alkalmasak táplálék
kihelyezésére, valamint remek helyet biztosítanak a szaporodásra is. Az utolsó
téli heteken már érdemes a kert napos részébe kitenni, hogy a rovarok és méhek
már kora tavasztól be tudjanak költözni.

Segítsük a sünöket,
ők is segítenek

A sünök jelenléte a kertben óriási előnyökkel jár, mert
éjszakánként rengeteg kártevőt esznek meg. 

Fontos, hogy az épségük érdekében
tartsuk vegyszermentesen udvarunkat és néhány helyen hagyjunk magasabb
növényzetet, hogy a kis négylábúak búvóhelyet találjanak az alvással töltött
nappalokra és egész télre.

Szárazabb időben törekedjünk a sünök esetében is
gondoskodni az itatásukról, amely segíthet abban, hogy a környékünkön
maradjanak.

Újra_cikk (4).JPG

Így varázsolhatod állatbaráttá a kertedet

Pedig érdemes ezeket félretenni,
és akár a gyerekekkel együtt, alkotni belőlük valami újra használható,
praktikus tárgyat. 

A konzervdobozból lehet mini virág- vagy ceruzatartó, a
bébiételes üvegekből fűszertartó, a régi lábasból virágkaspó, a cipősdobozból
pedig fürdőszobai kiegészítő.

Kezdjük a munkát a
megtisztított fémedénnyel, melynek &nbsp;éles
belső peremét csiszolóvászonnal simítsuk el, hogy ne okozzon balesetet. Mérjük
le a kerületét, és vágjunk ki a térképből egy akkora darabot, ami passzol a
doboz oldalára.

Ezután csak fel kell ragasztanunk a színes térképet a fémdoboz
oldalára. Használhatunk általános ragasztót vagy akár ragasztópisztolyt is. A
térképpel díszített tartóba tehetünk írószereket, vagy éppen kaktuszt, egyéb
pozsgás növényt.

Ha van néhány kiürült
bébiételes vagy kisebb, csavaros tetejű üvegünk, készíthetünk klassz
fűszertartókat. A megtisztított üvegek kupakjait fessük le színes
akrilfestékkel, míg az üveg oldalára öntapadós papírból vágjunk ki címkéket.

A
matt címkékre krétafilccel felírhatjuk az üvegben rejlő fűszerek nevét. Szuper
tárolókat gyárthatunk így a spájzba vagy a konyhai polcra.

Minden háztartásban van
olyan lábas, amelyben már nem főzünk. Ezekből egy kis festék segítségével remek
szobanövény-kaspókat készíthetünk.

Hogy díszesebbek legyenek, használhatunk
dekoratív stencilt. Olyan festéket válasszunk, amely jól megtapad a zománcos
vagy fémfelületen. Ilyen lehet a barkácsboltokban beszerezhető, vízbázisú matt
vagy fényes zománcfesték.

A cipősdobozokat igazán
sokoldalúan felhasználhatjuk a háztartásban. Lehet őket egy az egyben is, de
miért ne lehetnének csinosabbak egy kis dekorációval?

Ha van maradék textilünk
– akár egy kinőtt póló is megteszi –, vonjuk be vele a cipősdobozt. Mérjük
körbe az oldalait, és a szerint szabjuk ki a szükséges anyagot. Általános
ragasztóval, textilragasztóval vagy ragasztópisztollyal is dolgozhatunk.

A
varrásban jártas háziasszonyok meg is varrhatják a szükséges huzatot. Az így
csinossá tett cipősdobozok jó szolgálatot tesznek a fürdőszobában&nbsp; az apróbb dolgok tárolójaként. De
használhatjuk ezeket a gyerekek játékainak, vagy az éléskamrában is. 

cimlap.JPG

Szivárványos ötletek: Alkoss abból, amit otthon találsz

 Tisztában vagyok azzal, hogy lakásdekoráció
nélkül lehetne élni könnyedén, mégsem mondok le róla, hanem igyekszem kevés
környezeti terheléssel megvalósítani, amit mindig az aktuális tudásom mentén
teszek.

Fontosnak tartom, hogy olyan otthonokban
éljünk, ahonnan jó dolgozni, ahova jó hazaérni, inspirálódni és pihenni, ehhez
viszont számomra (és még sok más ember számára) szükség van azokra a tárgyakra,
bútorokra, kiegészítőkre, növényekre stb., amik között feltöltődnek, kevesen
érik be négy fallal és pár funkcionális bútorral.

3.&nbsp; &nbsp; Fenntartható vásárlás

Amikor az otthonteremtésre gondolok
fenntartható módon, próbálok figyelni a gazdasági fenntarthatóságra is, és
vásárlásommal támogatni a kisvállalkozásokat, és vásárlással támogatni azokat a
nagyobbakat, akik milliárdokkal támogatnak fontos ügyeket.

4.&nbsp; &nbsp; Hazai zöldség és gyümölcs

Nekem mindig az ember az első: ha egy ember
éhbérért szedi a narancsot, akkor még azt is meggondolom, hogy megvegyem-e
ezután, ha valaki éhbérért varrja a ruhámat, akkor nem (vagy minimálisat)
veszek ilyen boltokból.
Általában mindig a természetes, közelről érkező,
időtálló gyümölcs, zöldség legyen az első választásunk.

Csináld meg a 10–12 perces rendet minden este
(délután), gyújts gyertyát, mécsest, párologtass illóolajat, tegyél be halk
zenét, főzz finom teát: egyszóval (tudatosan) élvezd ki az otthonod adta
töltődési lehetőségeket.

53_56_Wertán Sári7 (1).jpg

Inspiráló gondolatok télre Wertán Sárától

Wertán Sára már régóta inspirálja
a követőit fenttartható tanácsaival, így mi is rendre visszatérünk az
@aboutahome blogján megjelenő praktikáihoz. Ezúttal négy olyan alapanyagot
mutat be, amelyekkel könnyedén takaríthatunk, ám ami ennél is fontosabb,
környezetkímélően.

„5 éve takarítok ezekkel a ’szerekkel’,
5 éve szuper, olcsó, hatékony, környezetbarát a takarítás.
Ez a 4 dolog, ha van, akkor minden van ahhoz,
hogy a konyhát-fürdőt-lakást alaposan kitakaríthassuk. Ecetet, szódabikarbónát,
sőt, nátrium-perkarbonátot is találtok nagyobb üzletekben, drogériákban, és
szuper online shopokban.”

Általános tipp a makacs elszíneződésekre

2 evőkanál szódabikarbóna, 2 evőkanál
nátrium-perkarbonát melegvízzel vegyítve kiváló tisztítószer a fehér konyhabútorokra. 

1. Nátrium-perkarbonát:
folteltávolításra, makacs, zsíros szennyeződésekre, konyhában és mosás során is
szuper.

Ha valamit nehéz tisztítani
(például a kávéfőző tálcáját), akkor szórjunk rá a nátrium-perkarbonátból,
öntsünk rá forró vizet, 10-15 percig hagyjuk állni, majd öblítsük le és
élvezzük, hogy „szenvedésmentesen” lett tiszta.

2. 20%-os ecet: vízkőoldásra,
ablaktisztításra, ruhák öblítésére és fertőtlenítésre.

3. Feketeszappan koncentrátum:
mosdó és kád takarítására, fabútorok taszítására.

4. Citromsav: vízkőoldó
hatású, gyengébb, mint az ecet, sok műanyag inkább ezt szereti.

A vízkőoldásnál
dörzsölés és súrolás helyett hagyjuk hatni a szert hosszabb ideig, akár fussunk
neki kétszer is!

wertán_sára0.jpg

4 alapanyag, amivel csodát tehetünk a takarításkor

Bánhidi Dóra, a Pandarte blog megálmodója a tőle
megszokott kreativitással egy zseniális DIY ötlettel rukkolt elő, amivel méltó
módon engedhetünk teret az új évszaknak.

Csodaszép dekoráció az otthonunknak és az
alkotás öröme a lelkünknek: fessük át a virágcserepeket!

-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
A főszereplők: a virágcserepek. Választhatunk
agyag színű cserépet is, de a legkönnyebb dolgunk a fehér alappal van, mert az
nem kell annyi rétegben átfesteni, hogy teljesen befogja a festék

-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
Maszkoló szalag

-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
Tempera

-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
Ecset

1. lépés: Tetszőleges mintában ragasszuk rá a
maszkoló szalagot több részletben a cserépre. A szalagok futhatnak
párhuzamosan, keresztezhetik egymást merőlegesen, lehetnek ritkábban vagy
sűrűbben, de akár egészen szabálytalan formában is.

Ez teljesen a
kreativitásunkra van bízva. Egy a lényeg: a végeredmény stílusában passzoljon a
lakás berendezéséhez.

2. lépés: Most jöhet az ecset és a tempera. Akár
meg is tervezhetjük előre, melyik részt milyenre színezünk ki, de haladhatunk
spontán is, egyik formát a másik után olyan árnyalatúra festve, amihez épp
kedvünk van.

 A maszkoló szalagnak hála nem kell különösebben ügyelnünk rá, hogy
kimegyünk-e a vonalból, ezért akár a gyermekek is könnyen bekapcsolódhatnak. 

Tipp:
érdemes minimum kétszer átfesteni minden területet, hogy szép és egységes
legyen a fedés.

3. lépés: Várjuk meg, amíg teljesen megszárad a
festék.

4. lépés: Óvatosan húzzuk le a maszkoló szalagokat.
Az a legjobb, ha sikerült megjegyezni, hogy milyen sorrendben ragasztottuk fel
a csíkokat a cserépre, mert akkor nincs más teendő, mint fordított sorrendben
leszedni azokat.

Bánhidi Dóra ötlete tehát nem csak gyors, de egyszerű is, a
végeredménye pedig nagyon mutatós. Különösen akkor, ha – ahogy a kreatív
blogger tanácsolja – egész kollekciót készítünk belőle, különböző méretekben. 

További kreatív ötletek várnak a <a href="https://pandarte.blog.hu/">Pandarte</a> oldalán.

BD cserép_nyitó1.jpg

Nyárból az őszbe: színezzük újra a virágcserepeket

Nem kevésbé
hatékonyak, mégis teljesen környezet- és egészségbarátok&nbsp;&nbsp;

Ízlésünktől
és az illatosítani kívánt tér nagyságától függően számtalan egyszerű, de
hatékony házilag elkészíthető illatosító közül válogathatunk. 

Ha például a
virágillatot preferáljuk, akkor egyszerűen töltsünk meg egy már párját
veszített zoknit vagy egy szövetzsákot szárított virágokkal, és már mehet is a
szekrénybe vagy a szoba különböző részeire. 

De választhatjuk „tölteléknek” a kávébabot
vagy kedvenc gyógynövényünket – például a mentát vagy a zsályát – is. 

Egy
fokkal intenzívebb illatélményt eredményez, ha a választott aroma már eleve
oldott állapotban van – azaz ha illóolajok képezik házilag kevert légfrissítőnk
alapját.

Legyen az levendula, eukaliptusz vagy citrom, 10-20 csepp elég belőle,
amit 1 csésze vízzel és 1 evőkanál sör- vagy almaecettel kell elkevernünk, majd
egy szórófejes flakonba töltenünk, összeráznunk, és már permetezhetjük is körbe
a szobában. 

Azok
számára is létezik környezetbarát megoldás, akik nem csak jó illatot, de szép
látványt is várnak egy DIY légfrissítőtől. Erre tökéletesen alkalmas egy
házilag elkészített illatosító zselé, amelyhez mindössze néhány
alapanyagra lesz szükséged.

&gt;1 csomag
     (vagy 2 evőkanál) zselatinpor

&gt;10-20
     csepp a kedvenc illóolajodból Ételfesték
     (opcionális)

&gt;Tetszőleges
     díszítő elemek – például száraz virágok, apró kövek (opcionális)

&gt;Tároló – kicsi
     befőttesüveg, egy apróbb üvegcse, egy muffinforma stb.

Öntsd egy kis tálba a zselatinport, majd mehet rá
a forró víz. Addig kevergesd, amíg teljesen fel nem oldódik, és sima, sűrű
keveréket nem kapsz.

Ha ezzel megvagy, add hozzá az illóolajat. Amennyiben szeretnéd,
hogy a zseléd színes legyen, keverj hozzá néhány csepp színezéket (ne többet!),
illetve díszítheted apró kövekkel vagy száraz virágokkal is.

 Öntsd a kész
zselét a kívánt formába, tedd be a hűtőszekrénybe, és hagyd néhány órán át
hűlni és szilárdulni. Minél tovább vársz ezzel, annál tartósabb lesz a gél. 

Ezután
már csak egy feladatod maradt: megtalálni a díszes és illatos üvegecse legjobb
helyét a lakásban.

10456061_730958060333094_2635787694166931055_n.jpg

Így készíts vegyszermentes légfrissítőt házilag

Mindig hordoznak valami egyedi jelleget, gonddal kimunkált részleteket, időtálló és időtlen anyaghasználatot – üveg, fém, kerámia, kő stb. – melyeket mindig is használt az alkotó ember, hogy a mindennapi életét megkönnyítse, megszépítse. 

Az ilyen anyagokból készült használati vagy dísztárgyak, az idő múlásával csak szépülni tudnak. 

Hiába minden kopás, repedés, kifakult színek, bizony ezek a tárgyak egyre szebbek, ahogy öregednek. Érdekes, hogy egy-egy régi népi kerámia vagy szenes vasaló láttán, el sem képzeljük, hogy ezek a holmik, új korukban hogyan nézhettek ki.

Vajon akkor is ilyen hatással lettek volna ránk? 

Nem feltétlen, hiszen az elmúlt idő ejtette „sebekbe” szeretünk bele, a tárgyban felfedezett emberi kéz alkotta formába, és nem pedig magába az alapanyagba, vasdarabba, égetett cserépbe vagy fadarabba. 

Természetesen számos különbség van a régen készült tárgyak és a maiak között, de talán a legszembetűnőbb az, hogy elődeink, nagyrészt vagy teljesen, kézzel alkottak. A mai tárgykultúra már nem emberi kéz munkája, noha maga az ember tervezte és hozta őket létre.

A jelen idő dizájnja alárendeli a formát a célszerűségnek, olyan használati és dísztárgyakat létrehozva, melyek sokszor évente elavulttá, divatja múlttá válnak. E sokszorosított, személytelen világban az ember éhezi az finom díszítettséget, részletgazdagságot, melyek az emberi lélekben rejlő, a formák gazdagsága iránt megnyilvánuló belső igényt táplálják.

Általában a hosszabb idő óta meglevő, a múltból származó használati vagy dísztárgyakat hívjuk réginek, régiségnek. De mi a kettő közötti különbség? 

Eredetileg a szakértők az 1830-as évek előtt készült, tárgyakat tekintették régiségnek. Ám az idő múlásával, ma már minden olyan holmi, ami az 1930-as évek előttről származik, régiség.

Tehát ha valami a 20. század ötvenes-hatvanas éveiből származik az csak régi, klasszikus modern és vagy retró tárgy. 

Természetesen egy régi tárgy is lehet elképesztően értékes, ám ez soktényezős dolog – dizájntárgy, a tárgy tervezője, a tárgy ismert története, hírességhez köthető stb. – ahogyan ez az „igazi” régiségekre is érvényes.

Persze sokan közülünk csak egyszerűen szeretjük a régi hangulatos tárgyakat magunk körül tudni, függetlenül az értéküktől és művészettörténeti vagy iparművészeti fontosságuktól. Bizonyára minden otthonszépítő, legyen az amatőr vagy profi, tudja hogy a részletekben rejlik az egész harmóniájának a titka.

Éppen ezért nem mindegy hogy milyen berendezési és kiegészítő tárgyakkal rendezzük be fészkünket. Az eltérő értékeket hordozó régi és új holmiktól válhat egy otthon személyessé és egyedivé.&nbsp;

Ha elődeink tárgykultúrájára gondolunk, akkor nagyon sok olyan holmit szépnek találunk, ami anno csak egy átlagos kelléke volt a mindennapoknak. 

Gondoljunk csak egy üvegből készült, feliratos szódásüvegre, melynek griffmadárfejet formázó fémszájából, dédanyáink a vasárnapi ebédhez töltöttek szódavizet a poharakba. A mai megfelelője ennek egy jellegtelen műanyag palack, amelyet senkinek nem jutna eszébe eltenni, megóvni szépsége miatt. Rengeteg ilyen példa van, gondoljunk csak egy mai vasalóra, műanyag szennyeskosárra stb.

Egy otthon értéke nem csak abban nyilvánul meg, hogy a mai kor igényeinek megfelelően van felszerelve, hanem abban is, hogy részleteiben, melyet a kiegészítő tárgyak képeznek, igényes.

 Érdemes úgy felszerelni egy lakást kiegészítőkkel, hogy azokat csak egyszer kelljen beszerezni és utódainkra hagyhassuk azokat, ahogy a mi elődeink is ránk hagyták az eszközeiket, melyek sok esetben még ma is használhatóak.

Gondoljunk csak egy rézlemezből készült habverőtálra, amely akár 100 évig is szolgálhat, több generációt, majd mikor „nyugdíjba” vonul, virágtartó vagy egyszerű fali dísz is válhat belőle. 

Szerencsére azért ma is vannak olyan használati és dísztárgyak, melyek anyagukat tekintve tartósak és még szépek is. 

Ilyenek a fából, fémből és egyéb természetes anyagból készült holmik, amik akár kézműves tárgyak is lehetnek. Egy csinos fémdoboz, szép kerámiaváza, kézzel faragott faszobrocska, vagy akár egy porcelánszerű kagylóhéj, évtizedek után is szolgál és utódaink rájuk pillantva ránk fognak emlékezni.&nbsp;

Otthon

Otthon

Így készíts vegyszermentes légfrissítőt házilag

Otthon

Szépen öregedő régi és mai tárgyak

Otthon

Otthon

Otthon

Otthon

Otthon

Otthon