Ha az emberiség jókedvét mérni lehetne, akkor bizonyára a szilveszter pályázhatna az év legvidámabb napja címére. Az óév búcsúztatását és az új év köszöntését világszerte „hangosan” ünneplik. Szinte minden országnak megvannak a maga szokásai, babonái.
Van,
aki lencsét eszik, van, aki porcelánt tör, van, aki piros alsóneműt vesz fel, s
van, aki virágokat dobál a tengerbe. Egy azonban biztos, január 1-én vagy
későbbi időpontokban, bolygónk lakói hinni akarnak egy jobb életben.
Magyarországon
is számos babona, hiedelem és szokás övezi a szilvesztert. A legismertebbek
közé tartozik például a szerencsepogácsa sütése.
A pogácsa közepébe egy érmét
rejtünk el, és aki megtalálja, azt fogja érni a legnagyobb szerencse az új
esztendőben, na persze nem árt óvatosnak lenni, hiszen senki sem szeretné az új
évet a fogorvosnál kezdeni.
Hasonlóan elterjedt, miszerint újév napján tilos
baromfit fogyasztani, ugyanis az „elkaparja” a szerencsét, ezzel ellentétben a
sertés „előtúrja” azt, ezért úgy tartják, hogy aki malacot eszik, azt Fortuna
üldözi kegyeivel az új évben. A lencsét vagy éppen a babot is ezért
fogyasztjuk, hiszen azok a gazdagságot hozzák az életünkbe, és a hiedelmek
szerint nemcsak a rétest, hanem a boldogságot és az életet is hosszabbra
nyújthatjuk, sőt minél gazdagabb a töltelék, annál boldogabbak leszünk.
Azonban
nem csak a hasunk körül forog az új esztendő érkezte. Ez az időszak a változás
szelét is hozhatja. Sokan igyekeznek fogadalmat tenni, hogy mi az, amit
szeretnének maguk mögött hagyni az óévben, és mi az, amit másképp szeretnének
csinálni majd az elkövetkezendő időszakban.
Kinek ne lennének ismerősek a következő
mondatok: „Szeretnék leadni pár kilót. Több időt fogok fordítani a pihenésre,
szórakozásra. Szeretnék megszabadulni a káros szenvedélyemtől.” Jó eséllyel
mindannyian tettünk már hasonló fogadalmakat, és ideig-óráig mindenki tartja is
azokat.
Szintén
elterjedt, hogy mellőzünk olyan szokásokat az újév napján, amelyek egyébként a
mindennapjaink részesei. Tilos többek között kivinni a szemetet, mert azzal
kidobjuk a szerencsét is, de ezen a napon kölcsönkérni vagy -adni bármit
szintén nem ajánlott. A hiedelem szerint a vendégekre is érdemes odafigyelni,
hiszen ha az esztendő első vendége nő, akkor szerencsétlenség vár ránk.
És
természetesen vannak olyan szokások is, amelyeket nem csak egy napra érdemes
előtérbe helyezni. Ilyen például az, hogy ne veszekedjünk, ellenkező esetben
egész évben így fogunk tenni. Persze a szerelem is helyet követel magának a
felsorolásban, és amennyiben nincs méz a háznál, úgy érdemes időben beszerezni,
ugyanis ha a szerelmesek közt az éjféli csók mézzel bekent ajkakkal esik meg,
úgy a szerelmük édes és hosszú lesz.
De mi a helyzet más országokban?
Az olaszok például méteres
tésztából készült ételt fogyasztanak, amely a hosszú és egészséges életet
hivatott elősegíteni. Szintén olasz szokás, hogy a még párjukat kereső emberek
piros színű alsóneműt vesznek fel, hogy a következő évben rájuk találjon a
szerelem. Ez utóbbi igaz a spanyolokra is, akik emellett az év utolsó tizenkét
másodpercében minden egyes harangszóra bekapnak egy szőlőszemet, ezzel
elősegítve az egész éves jó szerencsét.
A
dánok edényeket törnek a családtagjaik, barátaik ajtaja előtt, és minél nagyobb
lesz a létrejött rakás, annál boldogabb esztendő vár az adott személyre.
Brazíliában
fehérbe öltöznek a szerencse, boldogság és a béke reményében, és virágokat
dobálnak a tengerbe, míg a japánok az év első három napját a pihenésnek, családi
összejöveteleknek szentelik, és hogy az esztendő tiszta lappal induljon,
alaposan kitakarítják a házat. Argentínában kidobnak minden feleslegeset, hogy
helyet csináljanak az újnak, Puerto Ricóban leöntik az ablakot egy vödör
vízzel, Ausztriában pedig füstöléssel űzik el a gonosz szellemeket.
Hiedelmek,
babonák, ünneplés, különböző szokások, ám egy valami bizonyára a Föld minden
szegletében ugyanaz: a bizakodás, hogy a másnap egészséget, szerencsét, jólétet
hoz. Úgy legyen!
Minden kedves olvasónknak egészséges, fenntartható és sikerekkel teli új esztendőt kívánunk!