A textil-újrahasznosítás következő lépcsőfoka

A divatipar fenntarthatósági kihívásai közül kiemelkedő a textilhulladék kezelése. A probléma forrása: anyagbeli sokféleség, vegyes szálösszetétel, szennyeződés, technológiai korlátok. De a textilipar változik, és már elindult a textil-újrahasznosítás következő szintje.

Biopamut és cellulóz

A pamut – mint természetes cellulózalapú textil – továbbra is az egyik legfontosabb alapanyag, ugyanakkor víz- és földhasználatban terhelt növény.

A megoldást nemcsak a biopamut jelentheti, hanem azok az újgenerációs eljárások is, amelyek képesek a használt pamut visszabontására cellulózra, majd ebből új fonal vagy szál előállítására.

A svéd Renewcell például már ipari szinten állít elő egy olyan cellulózpépet, amellyel a divatipari cégek új textilt gyárthatnak. Az eljárás képes kivonni a pamutot a ruhákból, miközben a műszálakat kiválasztja belőle – ezzel úttörő megoldást kínál a vegyes szövetek problémájára is.

Újrateremtés

A textil-újrahasznosítás első generációs megoldásai a mechanikai aprításon és újrafonáson alapultak – ezek azonban rövidítik a szálakat, és rontják az anyag minőségét.

Az újabb megközelítések célja az, hogy a fonalat molekuláris szinten állítsák helyre, vagy akár teljesen újrateremtsék a szálat. A folyamat előnye, hogy nemcsak újraszálasít, hanem egyenletes, minőségromlás nélküli anyagot produkál.

Egy finn cég technológiája például karbamil-cellulózt állít elő használt pamutból, amiből textilipari minőségű fonal készíthető.

A legnagyobb kihívást továbbra is a vegyes szálas anyagok jelentik: egy póló, amely 60% pamutot és 40% poliésztert tartalmaz, a mai technológiákkal szinte újrahasznosíthatatlan. Itt lépnek be az ún. kémiai depolimerizációs eljárások, amelyek képesek szétválasztani a szálakat alkotó molekulákat.

A Carbios nevű francia vállalat például enzimes bontással PET alapú textilt újít meg, amelyből újra palack vagy szál is készülhet. A következő lépés nemcsak az újrahasznosítás, hanem a textíliák életciklusának tudatos rövidítése lehet – ott, ahol a hosszú élettartam nem követelmény.

Ilyen például a PLA-alapú, biológiailag lebomló műszálak fejlesztése, amelyek ipari komposztálással kezelhetők. A MycoWorks vagy a Bolt Threads már gombaalapú, mikroszkopikus rostokat fejleszt, amelyek nemcsak lebomlanak, hanem természetes módon bomlanak vissza anélkül, hogy mikroműanyagokat hagynának maguk után.

Az iparági és környezeti nyomás miatt technológiai ugrásra van szükség, amit a fonalregeneráló, cellulózalapú és lebomló innovációk már előkészítettek. A kérdés most az: tudunk-e ehhez elég gyorsan alkalmazkodni?

Körforgás

A textil-újrahasznosítás következő lépcsőfoka

KT

Biopamut és cellulóz

Újrateremtés

További cikkek

Otthon

Otthon

ÚJRA!hasznosítás