2024-ben Európa új mérföldkőhöz érkezett a fenntartható energiaforrások terén: először a történelemben a kontinens több elektromos energiát állított elő napenergiával, mint szénnel. Ez a fordulat nemcsak a zöldenergia térnyerését, hanem a fosszilis tüzelőanyagok háttérbe szorulását is jól mutatja.
A változás mögött
számos gazdasági, technológiai és politikai tényező áll, amelyek összességében
új korszakot nyitnak Európa energiapolitikájában.
A napenergia felemelkedése
Az elmúlt években Európa-szerte rohamosan növekedett a
napelemek telepítése. Az Európai Unió országai jelentős beruházásokkal
erősítették a megújuló energiaforrásokat, részben a klímavédelmi célok elérése,
részben pedig az energiabiztonság növelése érdekében.
A Nemzetközi
Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2024-ben a napenergia-termelés meghaladta
a 200 terawattórát (TWh), míg a szénalapú termelés 180 TWh alá csökkent.
A növekedést az is segítette, hogy a napelemek technológiai
fejlődése révén azok hatékonysága folyamatosan javult, miközben gyártási
költsége csökkent. Egyre több háztartás és vállalkozás döntött úgy, hogy saját
napelemes rendszereket telepít, amelyek nemcsak a rezsiköltségeket csökkentik,
hanem az elektromos hálózatot is kevésbé terhelik.
Mi áll a szén visszaszorulása mögött?
Európa számos országában már évek óta tart a szénalapú
energiatermelés csökkenése. A fosszilis energiahordozók kivezetésének egyik fő
mozgatórugója az Európai Unió klímavédelmi stratégiája, amely 2050-re
karbonsemlegességet tűzött ki célul. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere
(ETS) folyamatosan drágítja a szén-dioxid kibocsátását, így a széntüzelésű
erőművek gazdaságilag egyre kevésbé életképesek.
Magyarországon is olyan
kedvező feltételeket biztosít a kormány, hogy az elmúlt esztendőben 1,5
gigawattos (GW) bővülést könyvelhetett az ország, így a napelemes rendszerek
beépített teljesítőképessége meghaladta a 7,5 GW-ot 2025-re.
Bár a megújuló energiaforrások térnyerése hatalmas siker,
még számos kihívás áll Európa előtt. Az egyik legnagyobb akadály az
energiaellátás stabilitása: a napenergia-termelés időjárásfüggő, így szükség
van megfelelő tárolási kapacitásokra és rugalmas energiahálózatokra. Az
akkumulátortechnológia fejlődése és az energiatárolási megoldások (például
szivattyús-tározó erőművek) kulcsfontosságú szerepet játszanak majd ebben a
folyamatban.
A következő években várhatóan további napelemes kapacitásokat
telepítenek – a hazai piacon a legnagyobb részaránnyal rendelkező MVM-csoport
is komoly fejlesztéseket tervez -, miközben a szélenergia is egyre nagyobb
szerephez jut.
A szakértők szerint a napenergia-termelés az évtized végére
megduplázódhat, ami még inkább kiszoríthatja a fosszilis energiahordozókat az
európai energiapiacról.
Ezek mellett azonban azt is látni kell, hogy a
napenergia mellett továbbra is nélkülözhetetlen a fenntartható nukleáris alapú
villamosenergia-termelés, amely Magyarországon a fogyasztás egyharmadát, közte
a teljes lakossági fogyasztói igényt fedezi.
Ez a siker fontos állomás a fenntarthatóbb,
környezetbarátabb jövő felé vezető úton. Európa világossá tette, elkötelezte
magát a zöldenergia mellett – és ezzel példát mutathat a világnak.