A retrótól a modernig, az egyszerűtől a feltűnőig. Kicsiknek és nagyoknak, kézre, lábra vagy éppen fejre. Van itt minden, sőt még annál több is. A Gardrób Közösségi Vásárban jártunk.
Lelkiismeret-furdalás nélkül ruhát vásárolni – olyan élmény ez, amit ritkán tapasztalnak meg azok, akik igyekeznek minél fenntarthatóbban és minél tudatosabban élni a mindennapjaikat.
Nekik kínálnak önvádmentes alternatívát a közösségi vásárok ízlésesen elrendezett standjai, amelyek között sétálgatva garantáltan találnak maguknak valami szépet, ami bizonyos tekintetben még sokat is ér.
„Az elejétől kezdve igyekszünk erősíteni azt a gondolkodásmódot, hogy az itt található ruháknak nem az az értéke, ami a rájuk akasztott árcédulán szerepel. És nem is szabad úgy gondolnunk rájuk, hogy kétszer-háromszor felvesszük majd őket, aztán úgyis a kukában landolnak. Egy-egy pulóverben, nadrágban vagy blézerben nagyon sok erőforrás van: anyag, idő és energia. Ezért is érdemes új esélyt adni nekik, ha kinőttük vagy éppen meguntuk őket. Valakinek ettől még lehetnek a kedvenc darabjai, hordhatja, szeretheti azokat akár éveken át is” – írja körül a használt ruhák adok-veszek piacaként működő, roppant népszerű, a közelmúltban tizedik születésnapját ünneplő kezdeményezés, a Gardrób Közösségi Vásár filozófiáját Hoffmann Petra, a vásár egyik ötletgazdája és életre hívója.

Gardrób Közösségi Vásár
Környezettudatos és közösségi vásárok
A használt ruha nagy kincs
Amikor 2012 októberében útjára indították a tudatos embereknek szánt ruhapiacot, még maguk sem gondolták, hogy ekkora kereslet lesz rá. Pedig ma már ott tartanak, hogy havi két alkalommal töltik meg az ELTE Gömb auláját, ráadásul jó előre elfogynak az asztalhelyek.
Sokan szeretnének tehát új gazdát találni korábbi kedvenceiknek – de még többen vannak, akik szívesen korzóznak a sorok között egy-egy szép darabra vadászva.

A fast fashion márkák ruhatömegei és úgy összességében a divatipar környezetszennyezése egyre több embert érintenek meg. Egyre többen veszik észre, hogy itt bizony van tennivaló, és határozzák is el magukat cselekvésre. Például azzal, hogy a hagyományos butikokat és a világmárkák csordultig töltött polcait ilyen hangulatos közösségi vásárokra cserélik.

„Erre persze vitathatatlanul ráerősít, hogy egyre drágább az élet – ezzel együtt pedig az öltözködés is. Úgyhogy igenis számít, hogy egy ilyen bazárban olcsóbban tudja felfrissíteni valaki a ruhatárát. Pláne úgy, hogy a ruhabörze kevés szabályainak egyike, hogy olyan ruhákat, kiegészítőket, tárgyakat kínáljanak eladásra az emberek, amiket maguk is szívesen meg-, illetve felvennének.”
Áll az alku
Persze manapság, amikor az online piacterek tucatjai kínálják fel magukat használt tárgyaink továbbértékesítéséhez, joggal merül fel a kérdés, hogy miben áll egy ilyen ruhapiac vonzereje. Ha a szikár tényeket vesszük: a kínálat hatalmas, így szinte garantált, hogy egy vásárló sem megy haza üres kézzel.

Már csak azért sem, mert az árak egy hajszállal még mindig alacsonyabbak, mint a virtuális térben. Az a hajszál pedig igenis számít. A különbség leginkább annak köszönhető, hogy személyesen sokkal hatékonyabban tudunk és talán jobban is szeretünk alkudozni. És ezzel el is érkeztünk a közösségi vásárok igazi lényegéhez: sok olyan embert hoznak össze, akik fontos dolgokról hasonlóan gondolkodnak. Ez pedig jó alap egy különleges atmoszférához.
„Azt szoktuk mondani, hogy ez kincsvadászat. Tulajdonképpen ruhát mindenki szeret vásárolni akár magának, akár valamelyik szerettének. Arról nem is beszélve, hogy időnként egyszerűen szükségünk van egy-egy új darabra. Itt, a Gardrób Közösségi Vásáron – de úgy általánosságban bármelyik hasonló elveken nyugvó piacon – lelkiismeret-furdalás nélkül tehetjük meg ezt. Mert miközben spórolunk és jókat beszélgetünk, hozzájárulunk egy fenntarthatóbb világhoz. Az pedig már csak hab a tortán, hogy igazi különlegességekkel a táskánkban tudunk hazatérni” – summázza a lényeget Petra.
További tartamat az alábbi linkeken találsz
/alkotoenergia
A Gardrób Közösségi Vásár Facebook-oldala



