ÚJRA! magazin & kiadványok - „Alkotó Energia ÚJRA!”

A boltban vásárolt élelmiszerek lejárati dátuma fontos iránymutatás. Ám különbség van a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” felirat között.

Az előbbi nem elhanyagolható, az utóbbihoz pedig nem kell feltétel nélkül ragaszkodnunk.

A házi lekváron, befőttön, savanyúságon, a nagymama által készített száraztésztán, vagy a disznótorból származó finomságokon nincs ott sem a fogyasztható, sem a minőségét megőrzi felirat. Mégis tudjuk, hogy meddig ehetjük meg ezeket, mert látjuk, hogy milyen az állaga, érezzük az illatát, illetve megízleljük a zamatát. A boltban vásárolt élelmiszerek esetében azonban már szentírásként kezeljük a minőségét megőrzi, illetve a fogyaszthatóságot jelző címkét. Pedig itt is hagyatkozhatnánk az érzékszerveinkre.

A címkék jelentése és fontossága

A „fogyasztható” felirat a mikrobiológiailag gyorsan romló, hűtést igénylő élelmiszereken olvasható, például a tejtermékek, a felvágottak, a húsok és a hidegkonyhai saláták csomagolásán. A megjelölt dátum után ezek fogyasztása valóban kockázatos lehet, és fennállhat az ételmérgezés veszélye.

A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található. Az itt meghatározott időpont azt jelzi, hogy a gyártó addig garantálja az árucikk minőségét. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy ennek lejárta után ne ehetnénk meg a terméket.

Ugyanis ezt a dátumot a gyártó határozza meg, ami egyben a felelősségre vonásának időbeli korlátját is megadja.

Felülvizsgálat

Az Egyesült Királyságban a Sainsbury’s, illetve a Marks and Spencer által előre csomagoltan forgalmazott zöldségeken és gyümölcsökön már most sincs „minőségét megőrzi” címke, az Európai Unióban pedig felülvizsgálják ennek szükségességét.

Az ENSZ becslése szerint a világ élelmiszer-termelésének tizenhét százaléka kárba vész, miközben a világban milliók nem jutnak elegendő táplálékhoz. Csak Magyarországon évente kétmillió tonna élelmiszer kerül a kukába az át nem gondolt élelmiszer-felhasználás miatt.

Elérkezett az idő, hogy mi is felülvizsgálatot tartsunk, megállítva az élelmiszer-pazarlást. A megfontoltság ugyanis minimálisra csökkenti a kidobott élelmiszerek mennyiségét, komoly lépés a fenntarthatóbb élelmiszer-előállítás felé, és nem mellékesen spórolhatunk is.

Meddig és mit ehetünk meg?

A lágyabb sajtok érzékenyebbek a baktériumokra, itt lényeges a fogyaszthatósági idő, illetve figyelni kell a romlás jeleire. Az illat és az állag árulkodó jel. Ugyanez igaz a hűtést igénylő húsokra is. A hús színe, szaga, állaga és tapadóssága sokatmondó.

A minőségmegőrzési idővel ellátott termékeken általában a lejárati idő után sincs elváltozás, ezért bátran fogyaszthatók.

A sós ropogtatni való, az olaj, a zsír és a tejpor a szavatossági idő után még két hónapig, a gabonapehely, a müzli, az édes keksz még három hónapig, az üdítőitalok pedig további hat hónapig nem romlanak meg. A száraztészta, a rizs, a tartós tej, illetve a különféle szószok, a mustár vagy ketchup esetében a lejárati dátum utáni felhasználhatósági idő már kilenc hónapra is bővülhet.

A lejárati idő meghatározása

A leghatékonyabb eljárás az élelmiszerek fogyaszthatóságának megállapítására a régi módszer: szagoljunk, ízleljünk, tapintsunk és lássunk! Az érzékszerveink nem hagynak cserben.