Az akvapónia – ahogy azt a neve is sejteni engedi – az akvakultúra és a hidropónia kombinációjából született, méghozzá úgy, hogy kiküszöbölte egyik és másik hiányosságait is. Évezredek óta létezik, természetes folyamatokon nyugszik, és fenntarthatóságból a mai világ szigorú mércéi szerint is jelesre vizsgázik.
Az
akvapónia egy fenntartható termesztési rendszer, amelyben a halak és a növények
szimbiózisban élnek: a halak hulladéka táplálja a növényeket, míg a növények
tisztítják a vizet a halak számára. Ennek eredményeként 100 liter vízben akár
10 kg halat is nevelhetünk. Ilyen térfogatnál azonban komoly gondot jelent az
állatok által termelt ammónia, amit különböző szűrőkkel, illetve a víz gyakori
cseréjével orvosolnak.
A hidropónia kulcseleme pedig, hogy a rendszerben nevelt
növények a növekedésükhöz szükséges tápanyagok tökéletes elegyét egy
meghatározott recept szerint kapják meg. A növények vízét azonban itt is rendre
cserélni kell, máskülönben felhalmozódnak benne a kemikáliák. Mindkét rendszer
vízigénye jelentős.
Az
akvapónia viszont úgy köti össze a halak és a növények közegét, hogy az
kölcsönös előnyöket biztosítson a számukra. A halak szerves hulladéka
tápanyagokban gazdag vízzel látja el a növényeket, „cserébe” utóbbiak
megtisztítják az állatok vízét.
Ezzel egy olyan körforgás jön létre, amelyben
legfeljebb a párolgással elveszített vizet kell visszapótolni.
Az akvapónikus növénytermesztés előnyei
Vizet spórol
A víz
elérhetősége és minősége egyaránt komoly kihívások elé állítja az élelmiszeripart.
Egy akvapóniás rendszerben viszont 300-400 liter víz akár hetekig is körforgásban
marad, míg ugyanez a mennyiség egy hagyományos kertészetben egy nap alatt
elpárologhat.
Nincs hiány
Sok helyen
a talaj nem teremt ideális körülményeket a növénytermesztéshez a mikrobiológiai
sokféleség és a megfelelő talajösszetétel hiánya miatt. Az akvapónia viszont teljesen
kiküszöböli ezt, és mindent biztosít (tápanyagot, oxigént és vizet), ráadásul fenntartható
módon, így a gyökerek minden energiájukat a növekedésre fordíthatják.
Növénytermesztés szinte bárhol
Az akvapónia lehetővé teszi az élelmiszertermelést olyan helyeken is, ahol a
talaj nem alkalmas rá – például betonon, sziklás talajon, homokon vagy ipari
területeken.
Természetes és folyamatos trágyázás
Az akvapónia tápanyagait a víz, a halak melléktermékei és a termesztőközeg
biztosítják. Ezáltal nincs szükség vegyszerekre vagy műtrágyára, amelyek
előállítása jelentős környezeti terheléssel jár, és nem fenntartható. Ez egyben
egészségesebb élelmiszert is eredményez.
Hulladékmentes
Mivel az akvapónia lemásolja a természet működési mechanizmusát, gyakorlatilag nem
termel hulladékot. A halak melléktermékei komposztálhatók, csakúgy, mint az el
nem fogyasztott növényi részek. De utóbbiak akár még állati táplálékként
hasznosíthatók.