A zajszennyezés láthatatlan, mégis mindennapi mérge a modern életnek. Nemcsak az emberek egészségét rombolja, hanem az állatvilágot is veszélyezteti. Egyre kevesebb hely marad a Földön, ahol valóban csend honol – pedig a túléléshez nagyon nagy szükségünk lenne rá.
Mikor volt utoljára, hogy teljes csend vett körül? A legtöbben már nem is emlékszünk, milyen érzés, ha nem szűrődik be se autók moraja, se repülők zúgása, se légkondicionálók zümmögése.
A város, ami sosem hallgat el
A zajszennyezés – vagyis az a mesterséges zaj, ami meghaladja a természetes
környezeti hangszintet – ma a környezetrombolás egyik legelterjedtebb, mégis
legkevésbé észrevett formája.
A zaj nem csupán kellemetlen:
károsítja a hallást, növeli a stresszt, rontja az alvás minőségét, és hosszú
távon komoly testi-lelki problémákat okozhat.
Az Egyesült Államokban a
halláskárosodás a harmadik leggyakoribb krónikus fizikai betegség, Európában
pedig több mint 100 millió ember él olyan területen, ahol a közlekedési zaj
meghaladja az 55 decibelt – vagyis azt a szintet, amit már egészségkárosítónak
tekintünk.
Zaj, ami megváltoztatja a természet ritmusát
A zajszennyezés azonban nemcsak az
embereket érinti. A madarak, halak, kétéltűek, sőt még a rovarok is szenvednek
tőle.
Megzavarja
a kommunikációt: A legtöbb állat
hangadásokra és más akusztikus jelekre támaszkodik a kommunikációban. A zajos
környezet megnehezíti számukra, hogy társat találjanak, figyelmeztessék egymást
a veszélyre, kijelöljék területüket vagy összehangolják csoportos
viselkedésüket.
Megakasztja
a szaporodást: A zajszennyezés
eltereli az állatok figyelmét, megzavarhatja a párzási viselkedést, és
csökkentheti a szaporodási sikert. Például a fészkek közelében hallható hangos
zaj arra késztetheti a madarakat, hogy elhagyják fészkeiket.
Rontja az
élőhelyek minőségét: A zaj csökkentheti a
még használható élőhelyek értékét és biztonságát – ami különösen aggasztó,
mivel ezek már eleve drámai mértékben zsugorodnak világszerte.
Megváltoztatja
a táplálkozási szokásokat: A zajszennyezés
befolyásolhatja az állatok táplálékszerzési mintázatait. Például a hajók zaja
miatt a tengeri emlősök elkerülhetnek bizonyos táplálékszerző helyeket.
Stresszt és
egészségügyi problémákat okoz: Az emberekhez hasonlóan az állatoknál is krónikus stresszt
válthat ki a tartós és hangos zajterhelés, ami számos negatív élettani hatáshoz
vezethet.
Elnyomja a
környezeti jeleket: A zajszennyezés
megnehezítheti, hogy az állatok meghallják azokat a környezeti hangokat,
amelyek segítik őket a tájékozódásban, a zsákmány vagy a ragadozók
észlelésében.
Dezorientál
és partra vetődést okozhat: Különösen a vízi
élőlényeknél a hajók vagy olajkitermelés okozta zaj megzavarhatja a
tájékozódást, ami hajók ütközéséhez vagy az állatok partra vetődésekhez
vezethet.
A csend ára
A zajszennyezés ma már nem csupán egy
városi probléma. A természetvédelmi területek közelében is egyre több a zavaró
hang, különösen ott, ahol élénk a turizmus vagy ipari tevékenység zajlik. A WHO
szerint a zaj az egyik legveszélyesebb, mégis alábecsült környezeti tényező,
amely hatással van az emberi és az állati életre egyaránt.
A csend tehát ma már nem
természetes állapot, hanem kiváltság – és épp ez teszi igazán értékessé...
A fényszennyezésről ITT olvashatnak.


