A természet sokunk számára ma már inkább háttér, mint kapcsolat: egy séta, egy kirándulás, egy gyors kiszakadás a mókuskerékből. Sarló Emese természet coach szerint azonban ennél jóval több – aktív társ, amely képes visszavezetni minket önmagunkhoz és a bolygóhoz.
A természet coaching egyik
alapvetése, hogy a természet nem pusztán helyszín, hanem aktív résztvevő. Mit
jelent ez a gyakorlatban?
A természet coaching alapvetően
önismereti munka. Nagyon hasonló ahhoz, amit klasszikus coachingban csinálunk.
A cél ugyanaz, csak itt a folyamat nem négy fal között zajlik.
"A természet
ilyenkor nem díszlet, hanem társ: visszajelzéseket ad, metaforákat kínál, és
olyan élményeken keresztül dolgozik, amelyekből felismerések születnek."
Egy fa
állapota, egy ösvény iránya, egy vízpart jelenléte gyakran pontosabban „szól”,
mint egy kérdés.

Miben különbözik például az
erdőfürdőtől, amit már egyre többen ismernek?
Az erdőfürdő elsősorban
egészségmegőrző, megelőző módszer, a testi-lelki jóllét támogatására. A
természet coaching ezzel szemben kifejezetten önismereti céllal dolgozik:
elakadásokkal, döntési helyzetekkel, kérdésekkel. A két megközelítés között
nincs éles határ, de a fókusz más. Ami közös bennük, az a természet aktív
szerepe.
Mit él át az, aki részt vesz egy
ilyen alkalmon? Mitől lesz ez más, mint egy „jóleső séta”?
A legfontosabb különbség a tudatos
jelenlét. Ezeken az alkalmakon lassan mozgunk, rövid távolságokat teszünk meg,
és sok csenddel dolgozunk, miközben figyelni kell a hangokra, a fényekre, a
testérzetekre, a levegő hőmérsékletére. Teret hagyunk annak, hogy valóban
észrevegyük, mi történik bennünk.
Ez nagyon egyszerűnek hangzik,
mégis ritka tapasztalat.
Leginkább azért, mert a legtöbben
akkor is ugyanabban a tempóban élünk, amikor kirándulunk. Beszélgetünk,
tervezünk, haladunk, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy máris végig értünk
az ösvényen. Itt viszont megállunk. Lassítunk. És ez sokaknak meglepően
intenzív élmény, különösen azoknak, akik rég nem voltak így jelen.

Milyen változásokat látsz a
résztvevőkön akár már egyetlen alkalom után?
Gyakran azt, hogy „megérkeznek”.
Volt olyan, aki azt mondta, évek óta most volt először tíz percig csendben. Más
úgy fogalmazott: „így szeretném megélni az életemet”. Ezek nagyon mély, testi
tapasztalatokból születő felismerések.
És hogyan lesz ebből önismereti reflexió?
A természet külső tájként belső
folyamatokat tükröz. Egy elágazó ösvény döntési helyzetet hozhat fel, egy
kidőlt fa veszteséget, egy patak folytonosságot. Nem mindenkinél születik
azonnal válasz – van, akinél kérdés érkezik. De már ez is elindít egy belső
folyamatot.

A túlterheltség, a
fókuszvesztettség, a természettől való fizikai és mentális eltávolodás mennyire
egyéni, és mennyire társadalmi probléma?
Nagyon erősen utóbbi. Ma az emberek
az idejük jelentős részét zárt térben töltik, városokban, zajban, folyamatos
ingeráradatban. A krónikus stressz beszűkíti a figyelmet, rontja a
döntéshozatalt, és hosszú távon testi-lelki betegségekhez vezet.
Itt kapcsolódik össze az egyéni
jóllét és a bolygó állapota?
Az ökopszichológia szerint az
ökológiai válság egy észlelési válság is. Minél inkább kívülállóként tekintünk
a természetre, annál kevésbé akarunk gondoskodni róla.

"Nem lehetünk
egészségesek egy beteg bolygón – ez nem szlogen, hanem összefüggés. Egyre kevésbé
érzékeljük magunkat a természet részeként."
Az ökopszichológia szerint ez az
elszakadás közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy kevésbé akarunk gondoskodni a
természetről. Ha kívülállónak érezzük magunkat, nehezebb felelősséget vállalni
érte.
Ez pedig egymáshoz
láncolja az egyéni állapotot és a globális válságokat.
A krónikus stressz
nemcsak az egyéni jóllétet rontja, hanem a döntéshozatalunkat is: beszűkül a
figyelmünk, rövid távon gondolkodunk. Amikor viszont kapcsolatba kerülünk a
természettel, ez oldódik, és újra tágabb összefüggésekben kezdünk látni.
Látsz hosszabb távú hatásokat is?
Egy 4–8 alkalmas természet coaching
mély változásokat indíthat el: más döntések, más prioritások, több jelenlét. De
már egyetlen erdőfürdő is inspiráló lehet – volt résztvevő, aki utána minden
nap tudatos sétát épített be az életébe.
"Számos kutatás igazolja, hogy a
természetben töltött idő csökkenti a stresszt, javítja a koncentrációt, erősíti
az immunrendszert, növeli az empátiát és a kreativitást."
Vannak vizsgálatok,
amelyek szerint az emberek proszociálisabbá válnak – egyszerűen jobban figyelnek
egymásra.

Ha mindezt egyetlen gondolatba
kellene sűrítened: mire van ma a legnagyobb szükségünk?
A jóllétre. Olyan értelemben, ami
nem csak rólunk, emberekről szól. A mi jóllétünk és a bolygó jólléte
összekapcsolódik. Amivel kapcsolatba kerülünk, arról gondoskodni is akarunk – és
ez egy élhetőbb jövő alapja.
Ha
érdekel a természet coaching, látogass el Sarló Emese weboldalára.
Fotó: Sarló Emese/Klotz Miklós


