Mossuk össze őket: szájápolás és fenntarthatóság

Mester Emese klinikai fogászati higiénikus és környezetbarát szájápolás-specialista hiszi: az egészséges mosoly és a fenntartható jövő nem zárja ki egymást. Praxisában a low waste szemléletet ötvözi a tudatos prevencióval, amivel egyszerre óvja a fogakat és a bolygót.

Noha a szájápolás egy mindennapi, a környezettudatosság pedig egy egyre inkább a mindennapi horizontra kúszó téma, a kettőt egy kontextusban tárgyalni még ritkábban látjuk. Hogyan kapcsolódtak össze nálad?

2015-ben diplomáztam környezettudományi területen, már akkor elkötelezett híve voltam a környezettudatos szemléletnek. Elhelyezkedni viszont nem tudtam a szakmában, így újra kellett terveznem. Teljesen véletlenül jött velem szembe a fogászati szakma, és végül dentálhigiénikus lettem. Amikor pedig végre eljött az idő, hogy a saját lábamra álljak, vissza tudtam kanyarodni az eredeti céljaimhoz is. Elhatároztam, hogy a praxisomban, illetve a közösségi média kommunikációmban is meghatározó szerepet kap a zöld szemlélet.

Mekkora története van annak, hogy ilyen szemmel is nézünk a szájápolási rutinunkra?

A britek számos kutatást végeztek már a témában.

"Tudjuk például, hogy éves szinten az emberi eredetű karbon kibocsátás 5 százalékáért az egészségügy a felelős, és ebből 3 százalékot a fogászati szektor tesz ki. Ez nagyon komoly arány! A gyökérkezelés, a koronakészítés vagy a fogtömések készítése – tehát az ún. konzerváló beavatkozások – nagyon komoly környezetterheléssel járnak."

Ebből pedig egyenesen következik, hogy a prevenció bír a legkomolyabb környezetkímélő potenciállal. Hiszen ha megfelelően ápoljuk a fogainkat, elejét vehetjük ezeknek a bolygó számára terhes kezeléseknek.

A fogorvosi széket sokféle érzéssel és képpel összekapcsoljuk fejben, de ezek alapvetően inkább negatív előjelűek. A tudatossággal, mint pozitív hívószóval mennyire lehet megfogni az embereket?

Amikor elindítottam a paraxisomat, azt gondoltam, hogy csak a környezetbarát szemléletre építek majd.

"Azonban rá kellett jönnöm, hogy idehaza még maga a dentálhigiénia sem annyira elterjedt, így először ezt kellett elültetnem az emberek fülében."

Viszont nagy örömömre az elmúlt időszakban már érkeztek olyan visszajelzések, hogy éppen a tudatosság miatt választottak engem, vagy hogy nagy pluszt adott számukra a tudat, hogy a bolygóért is tehettek azzal, hogy engem választottak.

Mit csinálsz másképp a low waste, azaz a minél kisebb hulladéktermelés jegyében?

Az egészségügyi előírásokat szigorúan betartva is több ponton tudtam tudatosabb megoldásra váltani.

"Mellőzöm például az olyan egyszer használatos műanyag eszközöket, amikből van sterilizálható változat. A szemléletformálás jegyében pedig felajánlom a pácienseknek, hogy az öblítéshez hozhatnak magukkal saját poharat."

Ezen kívül igyekszem olyan szájápolási termékeket javasolni, amelyek egészségügyileg megfelelőek, közben pedig egy picit kisebb a karbonlábnyomuk. Egy cserélhető fejes fogköztisztító kefe például jó választás, a bambusz fogkeféket viszont nem tudom jó szívvel ajánlani.

Na, ezzel biztosan sokakat meglepsz, mert a bambusz fogkefe az első, amivel találkozik az ember, ha megpróbál környezettudatosabb döntéseket hozni a fürdőszobában.

Amikor egy páciens beül a kezelőszékembe, plakkot festek, amivel meg tudom nézni a fogmosási hatékonyságot. A bambusz verziók használata esetén sajnos még a megfelelő instruálás után is azt tapasztalom, hogy soha nincs nullához közeli plakk-index – mindig egy picivel több lepedék-felhalmozódás maradt a fogakon, főleg a hátsó őrlő régióknál. Így a prevenció és a környezettudatosság jegyében sajnos nem számít jó választásnak.

A megelőzés tehát, amit hirdetsz, egyfajta környezetkímélő stratégia. Viszont nem csupán ezért fektetsz rá nagy hangsúlyt, hanem azért is, mert szívügyed segíteni, edukálni, szemléletet formálni.

Ez számomra nem munka, hanem hivatás. Ezért is szeretek önkéntesen vállalni prevenciós foglalkozásokat. Van bennem egy bizonyos fokú keserűség, amikor látom a statisztikai adatokban, hogy Magyarország nagyon rosszul áll szájhigiénia szempontjából.

"Itthon majdnem minden második ember fogágybetegséggel küzd, miközben közel 6000 dentálhigiéniai szakember van a piacon. Az ok egész egyszerű: a fogorvosok nem irányítják hozzánk a pácienseket – hogy például 5 év múlva ne kelljen újra cserélni a hídpótlást –, így nem is tudnak rólunk."

Ez a rossz érzés aztán cselekvésbe fordult át nálam, ezért igyekszem a lehető legtöbb platformon jelen lenni: tenni, segíteni, elejét venni és előre vinni.

Ha téged is érdekel a tudatos szájápolás, látogass el Mester Emese Instagram oldalára!

Példa&Érték

Mossuk össze őket: szájápolás és fenntarthatóság

NSzM

További cikkek

Otthon

Körforgás

Ízvilág