Planteen: Növényi alapon, kompromisszum nélkül

A növényi alapú étkezés ma már nem szélsőség vagy divathullám, hanem egyre többek számára valós, működő alternatíva. A kérdés nem az, miről kell lemondani, hanem az, hogyan lehet ízben, minőségben és tudatosságban többet adni – a saját testünknek és a bolygónak is.

A budapesti Planteen teljesen növényi alapú konyhát üzemeltet, mégis sokkal szélesebb közönséget szólít meg, mint azt elsőre gondolnánk. Az étlap egyszerre ismerős és meglepő: klasszikus fogások új alapokon, merészebb kombinációk, amelyek a növényi alapanyagok komplexitását mutatják meg. Jóljárt Dávid üzletvezetővel arról beszélgettünk, hogyan lehet a növényi étkezést nem hiányként, hanem lehetőségként megélni – és mi történik, amikor az első falat valóban meggyőz.

Ha a növényi alapú étkezés szóba kerül, sokan még mindig reflexből a lemondásra gondolnak. Hol van az a pont, ahol ez a félelem meg tud törni?

Ott, amikor valaki tényleg eszik egy jót. Amíg elképzelésekből beszélünk, addig működnek a sztereotípiák: hogy ízetlen, „csak saláta”, vagy hogy hiányzik belőle valami. De amikor egy hortobágyi palacsinta, egy töltött paprika vagy egy gyros növényi alapon ugyanazt az élményt adja, amit megszoktunk (vagy akár jobbat is), akkor hirtelen nem hiányról beszélünk, hanem alternatíváról. Az első falatnál a legtöbb vita eldől.

És mi a helyzet azzal, amely szerint a növényi alapú étrenddel nem lehet igazán jóllakni?

Ez részben megszokás kérdése. Sokan azt hiszik, hogy a jóllakottság érzése a húshoz kötődik, pedig ez inkább beidegződés. Ha az étel megfelelő arányban és minőségben van összerakva, akkor ugyanúgy laktató. A szervezet pedig elképesztően alkalmazkodó.

"Ha valaki nagyobb arányban tér át növényi alapú étkezésre, akár már néhány hét alatt megérezheti a különbséget – energikusabb közérzet, könnyebb emésztés, gyorsabb regeneráció."

Ráadásul a növényi alapú étrend jellemzően csökkenti vagy megszünteti a kajakómát, mivel kevésbé terheli meg az emésztést, mint a zsíros, húsos ételek Ezek nem hangzatos dolgok, de a mindennapokban nagyon sokat számítanak.

Az étlapotok egyszerre játszik rá az ismerős ízekre és mutat túl rajtuk. Tudatos stratégia ez a nyitás felé?

Igen, mert az emberek biztonsági játékosok. Ha valaki elindul egy tudatosabb táplálkozás felé, az első lépés általában az, hogy a megszokott ételeket keresi új alapokon. Ezt nem lenézni kell, hanem támogatni. Ha ezen keresztül nyit, akkor később már kíváncsi lesz azokra az ételekre is, amelyek kifejezetten a növényi konyha erejét mutatják: a hüvelyesek, a teljes értékű gabonák, a magvak, valamint a friss és nyers zöldségek kombinációi. Itt jön be igazán az ízek komplexitása. Van nálunk blue zone típusú étel, ázsai ételek és sok nemzetközi leves és főétel.

Magyarország első növényi alapú kantinjaként főként vegán étrendet követőkből áll a vendégkörötök?

Meglepő lehet, de a hozzánk betérők közel fele teljesen mindenevő. Ők nem világnézeti döntést hoznak, hanem jó ételt keresnek. Ha az élmény erős, akkor nem számít, hogy az étel növényi alapú. Én hiszek a csendes szemléletformálásban. Nem kioktatni kell, hanem megmutatni, hogy ez működik.

A húsfogyasztás környezeti és etikai vetülete sokszor absztrakt marad. Hogyan lehet ezt a távolságot áthidalni?

Az egyik probléma, hogy ami nincs szem előtt, azzal nem foglalkozunk. Az állattartás és a feldolgozás folyamata fizikailag is távol van a fogyasztótól. Ha tisztábban látnánk a teljes képet, valószínűleg másképp döntenénk.

"Ugyanez igaz a környezeti hatásokra is: vízfelhasználás, kibocsátás, erőforrásigény – ezek csak számok maradnak, amíg nem kötjük össze őket a saját döntéseinkkel."

Pedig a táplálkozás az egyik legközvetlenebb eszközünk arra, hogy hatást gyakoroljunk. Heti egy növényi-alapú nappal közel 50 kg szén-dioxidot takaríthatunk meg a bolygónak évente, vegánként pedig akár 105 állatot is megmenthetünk.

Üzleti oldalról nézve mennyire fenntartható egy teljesen növényi alapú modell?

A „növényi drága” narratíva sokszor leegyszerűsítés. Hüvelyesekből, gabonákból, szezonális zöldségekből lehet minőségi konyhát vinni. A kérdés inkább az, milyen alapanyagból, milyen szemlélettel dolgozol. Lehet olcsón, gyenge minőségben főzni – de az nem a növényi vagy húsos konyha kérdése, hanem döntésé. Mi abban hiszünk, hogy a minőség hosszú távon megtérül.

Olyannyira, hogy a fenntarthatóság nemcsak az étlapotok jelenik meg, hanem számos más elemekben is láthatóvá válik.

Az elviteles csomagolásaink újrahasznosíthatók, egyáltalán nem használunk műanyagot, és a takarításhoz is környezetbarát, lebomló szereket választunk. Pálmaolaj nem kerül be a konyhára, mert annak az előállítása súlyos környezeti károkkal jár – ebben nem kötünk kompromisszumot!

"Az ételhulladékot tudatos tervezéssel minimalizáljuk, igyekszünk pontosan kalkulálni az adagokat, és amit lehet, kreatívan újragondolunk."

Az enteriőrünk is ezt a szemléletet tükrözi. Nem újonnan gyártott bútorokkal rendeztük be az éttermet, hanem régi iskolaszékek, masszív faasztalok kaptak nálunk új életet. Számunkra ezek nem különálló, látványos gesztusok, hanem egy következetes működés részei.

Mit üzen a Planteen azoknak, akik érzik, hogy érdemes lenne újragondolniuk az étkezésüket, de még nem szánták rá magukat az első lépésre?

Nem kell mindent egyszerre megváltoztatni. Ha valaki nyitott arra, hogy kipróbálja, milyen, amikor egy étkezés után nem nehéznek, hanem energikusnak érzi magát, akkor már elindult valamerre.

"A növényi alapú étkezés nem önmegtagadás, inkább egy új arány megtalálása – önmagunk és a világ felé is."

Ha Óbudán jársz, térj be te is a Planteenbe egy egészséges, bolygóbarát ebédre!

Példa&Érték

Planteen: Növényi alapon, kompromisszum nélkül

NSzM

További cikkek

Otthon

Példa&Érték

ÚJRA!hasznosítás