A fenntartható lakberendezés sokak fejében még mindig lemondással vagy drága kompromisszumokkal jár együtt. Barta Eszter lakberendező szerint azonban sokkal inkább apró döntések sorozata, amelyek hosszú távon formálják az élettereinket – és a gondolkodásunkat.
Gyakran beszélünk „fenntartható
otthonokról”, mégis nehéz megfogni, mit is jelent ez a gyakorlatban. Hol dől el
valójában, hogy egy tér mennyire tudatos?
Mindig azt mondom, hogy nem a lakás
vagy a kávézó tudatos, hanem az ember, aki létrehozza. A fenntarthatóság nem
egy címke, hanem döntések sora. Már az is számít, ha valaki elkezd figyelni
arra, miből készül egy bútor vagy egy tárgy, mielőtt megveszi.
Ez alapján nincs egyetlen „belépési
pont”, sokkal inkább különböző ösvények vezetnek ugyanoda. Tapasztalataid
szerint honnan indulnak el leggyakrabban az emberek ezen az úton?
Van, aki az öltözködésen keresztül
érkezik meg a tudatosság magasabb szintjére, másokat a vegyszermentes
háztartás, az egészséges táplálkozás vagy a hulladékcsökkentés kezd el
érdekelni. Ezek mind olyan területek, amelyek idővel elvezetnek oda, hogy az
ember az otthonára is más szemmel nézzen.
Ha valaki el is kezd
fenntarthatóbb módon gondolkodni az otthonáról, gyakran hamar megszületik benne
egy nagyon erős belső ellenállás: hogy ez az út szükségszerűen
kompromisszumokkal jár esztétikailag. Mintha a tudatosság egyet jelentene
azzal, hogy az egyéni ízlés és a karakter háttérbe szorul. Valóban létezik ez
az ellentmondás a fenntarthatóság és a személyesség között?


Ez az egyik legnagyobb félreértés.
A környezettudatos lakberendezés nem jelent stílusbeli uniformizálást. Lehet
egy tér színes, karakteres, játékos és fenntartható egyszerre. A lényeg az,
hogy személyes maradjon, és a benne élők egyéniségéből induljon ki. A használt
bútorok vagy a DIY-megoldások például rengeteg lehetőséget adnak erre.
Az anyaghasználat körül viszont sok
a bizonytalanság, és talán még több a tévhit. Mi az, amivel a leggyakrabban
találkozol a munkád során?
Klasszikus példa a linóleum. Sokan
a PVC-vel mossák össze, pedig a linóleum egy teljesen természetes anyag:
lenolajból, falisztből, gyantából és mészkőőrleményből készül. Amikor ezt valaki
megtudja, megfoghatja, megszagolhatja az anyagot, ott jön a klasszikus
„aha-élmény”. Ez is azt bizonyítja, hogy az információhiány nagyon sok rossz
döntést eredményez.

Fenntartható otthon: nem stílus, hanem döntés kérdése
Ha tovább tágítjuk a képet: a környezettudatosság
nemcsak az anyagokon múlik. Hol dől el igazán egy felújítás vagy téralakítás
ökológiai lábnyoma?
Nagyon sokat számít már magának a
beavatkozásnak a mértéke is. Mennyi falat bontunk ki? Mennyire alakítjuk át az
alaprajzot? Minél kevesebbet bontunk és rombolunk, annál kisebb a környezeti
terhelés. Sokszor a kevesebb vásárlás és a meglévő elemek megtartása,
újragondolása a legfenntarthatóbb döntés.
Mégis erősen él az a kép, hogy a
fenntartható lakberendezés drága, sőt luxus.
Ugyanez a tévhit él a lakberendező
felkéréséről is, mondván az csak a kiváltságosoknak szól. Pedig egy jó tervező
sokszor pénzt spórol azzal, hogy segít elkerülni a rossz döntéseket. Van egy jó
mondásom, ami idevág: „fapados luxus a bokorban”. Azt takarja, hogy egyszerű,
elérhető anyagokkal és low-tech megoldásokkal is lehet nagyon erős,
minőségi, természetes és a természetet tiszteletben tartó életérzést teremteni.


Ha valaki nem akar azonnal nagy
felújításba vágni, mi az a legkisebb lépés, amivel már valódi változást érhet
el?
A rendrakás. Ez egy alulértékelt,
pedig rendkívül hatékony eszköz. Ha rendszeresen szelektálunk, átlátjuk,
ismerjük saját életterünket, azzal az indokolatlan vásárlásoknak is elejét
vehetjük. Márpedig ez az egyik legerősebb módja az ökológiai lábnyom
csökkentésének. Nem az a cél, hogy soha ne vegyünk semmi újat, hanem az, hogy
tudatosan tegyük ezt meg.
A fenntarthatóság kommunikációjánál
sokszor megjelenik a bűntudatkeltés, ami azonban az otthon melegségével és
biztonság érzetével nehezen hozható egy nevezőre. Talán nem véletlen, hogy te
tudatosan más utat választottál.
Valóban, én inkább a szépségen
keresztül szeretek hatni. Az esztétikum érzelmileg működik: ha valami megfog,
akkor nyitottabbá válunk a mögöttes tartalomra is. Emellett fontos a pozitív
információátadás és a jó példák bemutatása is.
Végezetül: mit gondolsz, mi adhatna
valódi lendületet a fenntartható lakberendezésnek idehaza?
Óriási szükség lenne a használt
bútorok piacának felfuttatására. Skandináviában teljesen természetes, hogy az
emberek „offline” boltban válogatnak használt bútorok között. Ha ez nálunk is
tömegek számára elérhetővé válna, az valódi áttörést jelentene.
Barta Eszter legújabb, Vokó Lilla
belsőépítésszel közösen a fenntarthatóság jegyében megvalósított munkája a
Budapest 13. kerületében található BARNIE’S | CAFÉ.


