VIDEÓ: A Kassai-völgy - Harmónia ember és természet között

Kassai Lajos, a modernkori lovasíjászat megteremtője nemcsak sportot, hanem életformát is épített a Zselic szívében. A Kassai-völgyben ember, állat és természet harmóniában él együtt, lenyűgöző igazolást adva arra, hogy a fenntarthatóság a múlt bölcsességéből fakad.

A hagyomány gyökereiből

Kassai Lajos íjkészítő és lovasíjász neve ma már egyet jelent a modernkori lovasíjászattal. Az általa felépített életmű azonban jóval több, mint sport vagy fegyverkészítés: egy olyan világképet testesít meg, amelyben a múlt értékei és a jelen kihívásai szerves egységbe rendeződnek. A Zselic lankái között elterülő Kassai-völgy nem csupán edzőhely vagy gazdaság, hanem élő tanúságtétel arról, hogy az ember képes összhangban élni a természettel, ha nem uralni, hanem szolgálni akarja.

„Itt minden használatban van, és mindennek a lovasíjászat jelenti a gerincét. Az íjászat ló nélkül elképzelhetetlen, a ló köré pedig gazdaságot kellett fölépíteni. Ez a hely 37 év alatt alakult ki, és jutott el oda, hogy hűen szolgálja a magyar kultúra és történelem szerves részét képező sportot”

– meséli Kassai, miközben körbevezet minket a birtokon.

A tájba simuló épületek, a szabadon tartott állatok és a kézműves eszközök együttese azt a világot idézi, amikor az ember még ösztönösen tudta: a természet részeként van jelen, nem pedig fölötte áll. Ez a szemlélet adja a völgy szellemiségének alapját.

Természete szerint élni

A Kassai-völgyben minden élőlény a maga rendje szerint létezhet – ez az alapelv, ami nem csupán etikai állásfoglalás, hanem fenntarthatósági tanítás is. A szabadtartásban élő állatok nem szorulnak mesterséges környezetbe, életmódjuk nem helyez felesleges terhet sem a gazdára, sem a környezetre.

„Ha már kiemelek a természetből valamit – például egy élőlényt –, akkor kötelességem biztosítani számára azt a környezetet, amiben jól érzi magát. Ezek az állatok, mindaz, ami körülöttem van, a természete szerint él, szabadságban.

"Kint vannak a legelőn, de be tudnak állni egy féltető alá, ha esik az eső vagy ha nagyon hideg van, télen pedig kapnak kiegészítő takarmányt. De minden állat, amit itt látunk, a mangalicáktól a libákon át a lovakig, a bivalyokig és a szürkemarhákig, a saját életét éli, a saját természete szerint”

Ez a szemlélet radikálisan eltér a modern ipari mezőgazdaság működéséi elveitől, amelyben a termelékenység sokszor felülírja az élővilág jóllétét. A Kassai-völgy példája arra figyelmeztet: a fenntarthatóság nem technológiai trükkökben, hanem a természet törvényeinek tiszteletében rejlik.

495314498_1141177274718874_4295814556010564946_n_2a35f1489e.jpg

A Kassai-völgy: Harmónia ember és természet között

A józan ész öröksége

A völgyből sugárzó béke mögött azonban hatalmas munka áll. Egy önellátásra törekvő gazdaság fenntartása megköveteli azt a komplex tudást, amellyel hajdan a paraszti kultúra rendelkezett. A Kassai-féle világképben ennek az eltűnőben lévő ismeretnek a megtartása nem nosztalgia, hanem a jövőnk egyik kulcsa: a túlélés záloga egy fenyegetett bolygón.

„Ha megkérdeznek, hogy mi az, ami a mai világból hiányzik, egyszerűen tudok válaszolni: a józan paraszti ész. A régi parasztemberek minimum nyolc szakma ismerői voltak. Egyszerre voltak állattenyésztők, növénytermesztők, egyszerre tudtak sajtot készíteni és házat építeni. Ez az összetett tudás jelentette a paraszti kultúrát, és ebből jött létre az a biztos alap, ami egy földön járó ember fontos ismérve volt”

– vallja Kassai.

A modern társadalom azonban inkább széttöredezett, specializált tudásra épül, amely kevéssé képes a természetes rendszerek összefüggéseinek megértésére. A Kassai-völgy viszont arra mutat példát, hogyan lehet újra egyensúlyt teremteni.

„Az emberi minőség három pilléren nyugszik. Az egyik az, hogy milyen kapcsolatban vagyunk az Istennel. Itt nem vallásos áhítatra gondolok, hanem a fölfelé igazodásra, a tudatra, hogy van nálam több, van nálam magasabb. A másik, hogy milyen kapcsolatban vagyok az embertársaival, a harmadik pedig, hogy hogyan viszonyulok a környezetemhez”

– összegzi Kassai, aki szerint az ember nem csak kiemelkedett a természeti környezetéből, de le is tiporta azt, ami nagy hiba. A feladatunk visszatalálni az eredeti harmóniához.

A gazda szavai túlmutatnak a saját birtokán: arra emlékeztetnek, hogy a fenntartható élet nem pusztán gazdasági vagy ökológiai kérdés, hanem erkölcsi iránytű is. Olyan stabil alap, amelyre egyaránt épülhet közösség, kultúra és jövő.

Fotók: Kassai Lovasíjászat Hivatalos oldala

Példa&Érték

VIDEÓ: A Kassai-völgy üzenete - Harmónia ember és természet között

NSzM

A hagyomány gyökereiből

Természete szerint élni

A Kassai-völgy: Harmónia ember és természet között

A józan ész öröksége

További cikkek

Otthon

ÚJRA!hasznosítás

Életmód