A greenhushing egyre elterjedtebb jelenség a vállalati világban: cégek ugyan aktívan csökkentik karbonlábnyomukat, de szándékosan hallgatnak környezeti eredményeikről. De miért is félnek kommunikálni fenntarthatósági törekvéseikről? És milyen következményekkel jár ez?
Mi az a greenhushing?
A greenhushing olyan vállalati
magatartást takar, amikor egy cég tudatosan visszafogja, elhallgatja vagy
alulkommunikálja környezetvédelmi célkitűzéseit és eredményeit. Nem reklámozza
zöld törekvéseket, sőt: gyakran egyenesen kerüli azokat a helyzeteket, amikor
nyilatkoznia kellene fenntarthatósági vállalásairól.
Miért csinálják?
A greenhushing mögött többféle ok
húzódhat meg.
Egyes vállalatok például azért nem emelik ki környezetbarát
termékeiket, mert attól tartanak, hogy a fogyasztók automatikusan – és
tévesen – gyengébb minőséget, magasabb árat vagy alacsonyabb teljesítményt párosítanak
hozzájuk.
Vendéglátóipai szolgáltatók azért nem kommunikálják
erőfeszítéseiket, mert nem akarják megzavarni vendégeik „kikapcsolódási
élményét”. A pihenni vágyók ugyanis utazásaik során kevésbé szeretnek
szembesülni olyan problémákkal, mint a klímaváltozás – a cégek ezért inkább a
„színfalak mögött” végzik zöld tevékenységeiket.
De sok cég azért nem beszél a
fenntarthatósági törekvéseiről, mert attól tart, hogy így nagyobb figyelmet
és elvárásokat vonz magára.
Mivel egy „zöld” cég nagyobb nyilvános
ellenőrzésre számíthat, inkább a hallgatást választják, hogy elkerüljék a
kritikát vagy a részletes elszámoltatást.
Terjed a greenhushing?
Egy svájci székhelyű klímatanácsadó
cég, a South Pole jelentése szerint a greenhushing egyre gyakoribb.
A világ
1400 fenntarthatósági vezetőjét megkérdező felmérésük szerint a vállalatok
58%-a szándékosan csökkenti klímakommunikációját a szigorodó szabályozások
és az egyre nagyobb figyelem miatt.
Bár ezek a piaci szereplők aktívan
dolgoznak a nettó zéró kibocsátás elérésén, inkább úgy döntenek, hogy nem verik
nagy dobra erőfeszítéseiket – ez pedig aggasztó jelenség lehet.
Kell aggódnunk – és mit lehet tenni?
Ha a zöld cégek nyilvánosan is
beszámolnak környezeti eredményeikről, azzal példát mutatnak, és másokat is
cselekvésre ösztönözhetnek. A greenhushing viszont ennek az ellenkezője: a jó
példák eltűnnek a háttérben.
A trend visszafordításában több
tényező játszhat kulcsszerepet. Ilyen a transzparenciát támogató őszinte
vállalati kommunikáció, a fogyasztói bizalmat is erősítő világosabb szabályrendszer,
valamint a fenntarthatóság előnyeinek megértését segítő fogyasztói edukáció.