A Káli-medence a Balaton-felvidék fényárban fürdőző gyöngyszeme, ahol lépten-nyomon kincsekbe botlunk. Itt a történelem és a természet kéz a kézben jár.
Méregzöld füves puszták, dombok ölelte szőlőlugasok és megannyi napsütés.
A fenti felütés akár idézet is lehetne egy észak-olaszországi hosszú hétvégére csábító prospektusból, pedig nem kell országhatárokat átlépnünk, hogy mindezt megtapasztaljuk, ugyanis a Káli-medence maga a testet öltött magyarországi mediterráneum.
Ez a meglepetésekkel teli, tucatnyi települést magában foglaló ékkő szinte kiált azért, hogy felfedezzük.
Salföld – kapu a Balatonra
Ékszerdoboz. A mintegy ötven lelket számláló falucska lélegzetelállítóan ápolt. Mindenhol felújított parasztházakat látni, amelyek kétségkívül örökös bajnokok lennének a „tiszta udvar, rendes ház” viadalokon. Azt pedig, hogy a helyiek mekkora gondot fordítanak a részletekre, jól mutatja a kémények párját ritkító szépségversenye. Igen, jól olvasták, nem elírás, hiszen a mindenre odafigyelő helyi lakosok 2012-ben megversenyeztették füstelvezetőiket, szóval „kéményesztéták, figyelem!”, szegezzék a tekintetüket a tetőkre!

Salföld - kapu a Balatonra
Ékszerdobozok, amelyeket muszáj megnézni - Fotó: Trackhunt
A java pedig még csak most jön!
Állatsimogatás, lovaskocsikázás és fűszernövények várnak bennünket a hagyományőrző salföldi majorban, a családi és osztálykirándulások elsőrangú célpontjában, ahol megismerkedhetünk az őshonos állatfajtáinkkal, egy élő gazdaság működésével, de láthatunk lovasbemutatót és fotókiállítást is. Ha pedig már kívülről fújjuk a mangalicák és a rackajuhok napirendjét, valamint csukott szemmel is meg tudjuk különböztetni a kakukkfű és a körömvirág illatát, akkor megpihenhetünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park élővilágát szemléltető egyedi pihenőpadokon.

Szentbékkálla – az óriások országában
Egyszerre az óriások szigetén érezheti magát a túrázó a szentbékkállai kőrengetegben csatangolva. A Pannon-tenger idejéből fennmaradt, vulkanikus tevékenység alakította hatalmas sziklák között mi magunk is átélhetjük néhány pillanatra, amit Gulliver Jonathan Swift fantáziavilágában. A kőerdő legizgalmasabb része a Kelemen-kő névre hallgató tíztonnás ingókő, amely – ha jó helyre állunk – valóban megmoccan a lábaink alatt.
A kőtenger egészen az 1900-as évek elejéig csaknem az egész Káli-medence látképét meghatározta, azonban a bányászati munkálatok jelentős kárt tettek a felbecsülhetetlen értékű geológiai csodában. Jóllehet hiába készítettek egyebek mellett számtalan malom- és kaszakövet a rendelkezésre álló alapanyagból, a medence bármely pontján találkozhatunk egy-egy ősrégi kőmonstrummal még ma is.

Kékkút – a tetten érhető tradíció
Úgy tartják, hogy aki Kékkúton jár, biztosan megtalálja a település tájházát. Az állítás alighanem igaz, de nem csupán azért, mert egyutcás faluról van szó, hanem azért is, mert az 1799-ben nádtető alá hozott házikó szemet szúr az arra kirándulónak. Az Egyed család Kütyü falurészben található egykori otthona a tájegység legrégebbi épülete, az egész Dunántúlon alig találni ehhez hasonlót. Füstöskonyhája és istállói jól bemutatják a környék valaha volt hétköznapjait, használati tárgyait és építési stílusát.
Mielőtt továbbállnánk, okvetlenül szusszanjunk egyet a település végén. A legenda úgy szól, hogy a falu határában csordogáló forrásból I. Justinianus bizánci császár felesége, Theodora is ivott. A gyomorbántalmak ellen is javallott enyhén szénsavas ásványvíz a krónikáskönyvek szerint a császárné kedvence volt, ma pedig mi is kortyolhatunk belőle.

Balatonhenye – nagy korok nagy tanúja
Belegondolni is szédítő, hogy mennyi mindent „láthatott” a Balatonhenyétől nem messze, egy borókabokrokkal teletűzdelt legelő kellős közepén ágaskodó 450 éves bükkfa, azaz a „henyei öreg bükk”. Az 1900-as évek elején a zöldellő erdő határolta Balatonhenyén kivágtak csaknem egy egész bükköst, az erdészek viszont meghagyták mementónak az azóta már másfél méteres átmérőjű törzzsel bíró famatuzsálemet. Különleges érzés megérinteni, csak úgy árad belőle a történelem.
A lista nem teljes, de egyvalami nem kérdéses; útra kelni érdemes!