„Csak akkor van esélyünk a felkészülésre, ha nyíltan beszélünk a civilizációnk összeomlásának lehetőségéről” – hangzik a tudósok figyelmeztetése az éghajlatváltozás és a kimerülőben lévő erőforrások jelentette fenyegetések kapcsán.
De
hogyan kell beszélni ezekről a témákról? És – ami még fontosabb – hogyan kell
reagálni mindarra, ami ránk vár? Ebben ad nekünk iránymutatás a
mélyalkalmazkodás keretrendszere.
A mélyalkalmazkodás fogalomköre egy Jem Bendell
professzor által 2018-ban írt cikkhez kapcsolható. A tanulmány azokat a
személyes és közösségi vonásokat tárja fel, amelyek segítenek az
esetleges társadalmi zavarokra és összeomlásra való felkészülésben, és a
folyamattal való együttélésben.
A professzor nem
feltételezi, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai rendszereink
kellően rugalmasak lennének ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az előttünk
álló gyors változásokhoz, és ennek hála változatlan formában fennmaradjanak.
![](https://cms.alkotoenergia.dtapp.hu/uploads/213254084_m_normal_none_2b708c5968.jpg)
„A
Föld, rajta az ökológia lét és azon belül is elsősorban a globális ipari
civilizáció olyan mélyreható változások előtt áll (nevezik ezt nagy
felbomlásnak, nagy leegyszerűsödésnek is), ami még a ma élő emberek életében be
fog következni” – fogalmaz Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató,
aki éppen egy Bendell professzorral történő találkozást követően fordult a
civilizációnk előtt álló legnagyobb kihívások vizsgálata felé.
Számos
folyamat mára már visszafordíthatatlan. Gondoljunk csak az egyre vékonyodó
ózonrétegre, az utolsó óráit taposó édesvíz-készletre vagy az olvadó jégtakaró
problémájára. Amit mégis a legnehezebb megváltoztatni, az az emberi viselkedés.
„Nagyon
sokan a megoldást keresik és a megoldás kifejezést használják a jelenlegi
helyzetre, ami érthető, hiszen egyszerűen arra vagyunk kondicionálva, hogy ha
problémával találkozunk, akkor azt meg kell oldalunk. Viszont, amivel most
állunk szemben, az egy olyan probléma-halmaz, amire rendszerszintű megoldás
számos különböző okból kifolyólag nem valószínűsíthető” – állítja a szakember.
Mint
mondja, ennek origóját az emberi elme működése és annak kognitív torzításai
jelentik. Amikor ugyanis megoldásról beszélünk, kimondva-kimondatlanul arra
gondolunk, hogy milyen apróságokat kell minimálisan megváltoztatnunk ahhoz,
hogy minden úgy folytatódhasson, ahogy azt megszoktuk.
![212333649_m_normal_none.jpg](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcms.alkotoenergia.dtapp.hu%2Fuploads%2F212333649_m_normal_none_894d177fc0.jpg&w=3840&q=75)
Deep adaptation: Mit tehetünk, ha már semmit nem tehetünk?
Bármilyen rémisztően hangzik is, Stumpf-Biró Balázs szerint ez belátható időn belül nem lehetséges.
Számos
kutatás és tanulmány foglalkozik a lehetséges forgatókönyvekkel. Az egyik ilyen
a komplex rendszerek – ökoszisztémák, társadalom, civilizáció – természetét
bemutató Seneca-görbe.
Eszerint az ilyen rendszerek kialakulása idő- és
energiaigényes folyamat, de amikor a komplex rendszer felhasználta és
kimerítette az erőforrásait – amiről általában nincs tudomása –, az
elkerülhetetlen hanyatlása egy viszonylag rövid és gyors folyamat.
„Amikor a
Seneca-görbe hanyatló ívéről beszélünk, ne egy egyenes vonalat képzeljünk el. Sokkal
inkább egy sinusgörbét, amiben – egyre rövidebb időre és egyre ritkábban –
vannak felívelő periódusok. Ezekben a szakaszokban időlegesen visszatérhetünk a
normálisnak és megszokottnak hitt életünkhöz.”
![](https://cms.alkotoenergia.dtapp.hu/uploads/204828440_m_normal_none_3afc35bed3.jpg)
Az
összeomlás tehát egy folyamat, amely a kutató szerint már javában zajlik – és akkor
is történni fog, amikor már egyikünk sem lesz életben.
„Személy szerint úgy
gondolom, hogy – mindamellett, hogy eltagadhatatlan a fizikai világ gyors és
intenzív változása – a bajok alapvető forrása egy mentális problémahalmaz
lesz.”
Itt
lép be a képbe a személyes felelősségünk. Az ugyanis, hogy a Seneca-görbe
leszálló ága milyen meredek, rajtunk is múlik.
Ma még egyáltalán nem tudjuk
felmérni, főleg nem a társadalom egészére nézve, hogy milyen elképesztően sok
feladat vár ránk. Viszont a mélyalkalmazkodás keretrendszere ad hozzá segítséget.
Stumpf-Biró
Balázzsal azt is sorra vettük, hogy milyen lépések és feladatok várnak ránk az
alkalmazkodás folyamatában. Cikkünk második részében ezeket vesszük sorra.