Minél többféle, annál jobb! Aranyszabály ez természeti kincseink – a tiszta levegő, a friss víz és a jó minőségű talaj –, ezzel együtt jóllétünk megőrzése, valamint a klímaváltozással szembeni ellenállóképességünk erősítése szempontjából. Mit kell ehhez tennünk?
Amit mi is megtehetünk: Csökkenteni a nyomást, amit életmódunk és fogyasztási szokásaink helyeznek a természetre.
A biodiverzitás a Földön élő több milliárd egyedi
élő szervezet összessége – a legismertebb állat- és növényfajoktól a szabad
szemmel nem látható mikroorganizmusokig –, és a közöttük lévő interakciók
együttese.
Ez a bonyolult, de részletekig összehangolt háló biztosít mindent a
természetben, amire a túléléshez szükségünk van: élelmiszert, tiszta vizet, oxigéndús
levegőt és menedéket.
A beporzók – a madarak, a méhek és más rovarok –
becslések szerint a mezőgazdaság terményeinek harmadáért felelősek.
A fák, a
bokrok és a vad füves területek segítik, hogy a talaj fel tudja szívni az
esővizet, csökkentve ezzel az árvizek kialakulásának esélyét. A korallzátonyok
és a mocsarak pedig természetes védelmet nyújtanak a veszélyes hullámok és
viharok ellen.
Azzal azonban, hogy a társadalom egyre több
erőforrást használ fel és el, fennáll a veszélye annak, hogy ezek az
ökoszisztémák és láncolatok ellehetetlenülnek, és elveszítjük a sokszínűséget.
A WWF 2022-es Élő Bolygó Jelentése szerint 50 év alatt a gerincesek, halak,
madarak, hüllők és kétéltűek globális populációja 69%-kal csökkent.
A biológiai sokféleséggel és az
ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos
kormányközi platform
(IPBES) 2019-es vizsgálata pedig arról számolt be, hogy az állat- és
növényfajok közül 1 milliót már a kihalás fenyeget.
Ma kell tehát lépnünk!
Ennek jegyében fogadta el
idén nyáron a kormány 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát, amely átfogó keretet
biztosít a hazai élővilág és a természeti erőforrások hosszú távú
fennmaradásához, valamint meghatározza a 2030-ig elérendő célokat.
Kiemelt hangsúlyt fektet a
védelemben részesülő területek hálózatára, az idegenhonos fajok
visszaszorítására, a fenntartható mezőgazdálkodásra, erdőgazdálkodásra, vad- és
halgazdálkodásra.
Fő feladatként azonosítja továbbá a beporzók védelmét, az
ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló-képességének javítását, a
zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztését, továbbá a biodiverzitást
veszélyeztető szennyezések mérséklését.
A stratégia ide kattintva érhető el.