Ez a hobbiként is népszerű művészet magában rejti a lelki felszabadulás érzését, önmagunk megismerését és fejlesztését. Lehetőséget nyújt, hogy amit életnek nevezünk, harmonikus legyen.
A mandala egyidős az emberiséggel, és minden kultúrában jelen van. Alapvetően a buddhista és a hindu vallás meditációs eszköze, ám a kelta, az inka és az arab művészetekben is megjelenik.
A legrégebbi, Kr. e. 3000 körül készített mandalát az egyiptomi abüdoszi templom falán fedezték fel, amely életvirág rajzolatú. A nyugati templomépítészet is használta díszítőmotívumként a templomok rózsaablakaiban. Szimbólumai még a magyar fafaragó művészetben is megjelennek, például a kopjafákon.

A mandala szanszkrit eredetű szó, jelentése kör. Az elnevezése is jelzi, hogy alapja a kör, amelynek mintái jótékony hatással vannak a testre és a lélekre.
Továbbá segíti az agy jobb és bal féltekéjének összehangolását, ezáltal fejleszti az összefüggések megértését és a tanulást is.

A mandala visszahozza a békesség érzését
Nagy Zsuzsa mandalafestő, amikor 2008-ban felfedezte e művészet világát, úgy érezte, hogy hazaérkezett. A mandalában ugyanis a rendet, az egyensúlyt, az isteni teremtő rendszert fedezte fel. Nemcsak megmutatja a lelkiállapotot, hanem a tudatalattit megszólítva a harmóniát is megteremti. Emlékeztet arra, hogy mindannyian az örök öröm és békesség állapotába születtünk meg. Ám a hétköznapok ebből az egyensúlyból elterelnek.
A mandalafestészetet bárkinek érdemes kipróbálnia.
Nagy Zsuzsa azt ajánlja, hogy először csak papírlapra rajzoljon az ember szabadon, ahogy a lelkéből fakad.

Majd meg lehet próbálni a geometriai rendszerű mandalák alkotását, akár vásznon, üvegen vagy homokot használva. Egy kisebb mandalát vásznon vagy papíron akár néhány óra vagy legfeljebb egy nap alatt is el lehet készíteni.
A mandala mintáinak üzenete van
Tükrözik az egyetemes emberi szimbólumrendszert és az ahhoz kapcsolódó üzenetet, ám megjelennek benne az ember személyes, egyéni tapasztalatai is.

A kör az univerzum, az állandóság és a teremtő jelképe. Minden ebben létezik. A csillag az istenek, az angyalok és a hősök megtestesülése, ezért kapcsolódik hozzá az örökkévalóság, a sors, a hit és a remény érzése.
A háromszög a harmónia, az egyensúly, a teremtő erő szimbóluma.
A négyzet a Földet testesíti meg, a stabilitást és a halál bizonyosságát jelzi. Az életvirág motívuma az élni akarásról beszél, az indák az örök nyughatatlanságot, mozgást, a folyamatos változást fejezik ki. A hullámok a végtelenséget és a kiszámíthatatlanságot ábrázolják, amiben mégis van periodikus előrehaladás.

A mandala a lélek tükörképe
Carl Gustav Jung pszichológus használta először a mandalafestést terápiás céllal. A kör alakzatába rajzolt minták és színek felfedik az alkotó lelkiállapotát.
Amikor az ember rajzol, belefeledkezik az alkotásba, és a rajza által elmondja, amit egyébként nem tud vagy nem akar elmesélni magáról. Már maga az alkotás folyamata során megjelenik a megkönnyebbülés érzése.

Ám a legfontosabb az, hogy a készítő számára mit jelent az elkészült alkotás. A pszichoterápia során a terapeuta segítségével lehetőség van a rajz értelmezésére, a képen megjelenő mintákhoz és színekhez kapcsolódó asszociációk elemzésére.
Minden mandala egyedi és megismételhetetlen, ami az alkotó lelkének legbelsőbb összefüggéseit hozza napvilágra.
A mandalafestés segít saját magunk megismerésében, közelebb visz a belső középpontunkhoz. Amikor mandalát alkotunk, akkor személyes szimbólumot készítünk.

Mandalafestés
Meglátjuk, hogy kik vagyunk, hol tartunk, milyen belső nehézségekkel, traumákkal küzdünk.

Ennek felismerése gyógyítóan hat önmagunkra és a kapcsolatainkra, ám egyúttal megadja a lehetőséget a továbblépésre: saját személyiségünk fejlesztésére és a másik emberrel való konfliktusok, viszonyok rendezésére.


