Újra!élek: Az agyat is etetni kell!

Ahogy öregszem, egyre jobban aggódom az agyam miatt. Már nem a ráncok idegesítenek, meg az a pár plusz kiló, hanem az agyam egészsége.

Iványi Orsolya kommunikációs tanácsadó, közösségépítő, menopauza aktivista és kutató, az „Éljenek a 40 feletti nők!” közösség és mozgalom alapítója, a Magyar Menopausa Társaság tagja, a magyarországi Menopauza-barát Munkahely program megalapítója és a Vichy Neovadiol Változókor nagykövete, időközönként - különböző témakörökben - megosztja az olvasóinkkal a gondolatait.

Ha visszagondolok, nem igazán foglalkoztam azzal, hogy mi történik az agyammal. Soha nem volt vele problémám, kifejezetten éles eszűnek tartom magam, talán túl gyors is vagyok, erre mindig büszke voltam, vág az agyam.

Nem volt semmilyen úgynevezett epizódom, amikor megkérdőjeleztem volna, hogy valami nem stimmel. Egészen 44 éves koromig.

Nyár volt, döglesztő meleg, az első alkalom nem is volt feltűnő, mindenkivel megeshet, mentünk a tengerpartra, és bár meg voltam győződve róla, hogy betettem a pénztárcát a táskámba, amikor fizetni kellett volna a bejáratnál, nem volt sehol.

Amikor másnap ugyanez megismétlődött, azért elgondolkodtam, meg a férjem kicsit duzzogott, lévén a tengerpart félórányira volt tőlünk, autóval.

Pár héttel később pedig jött a félelmetes „brain fog”, azaz agyköd, akkor persze fogalmam sem volt, hogy mit éltem át éppen, csak hogy ki akarom mondani a szót, és nem jön, pedig ott van, „látom” az agyammal!

A harmadik eset, amikor elkezdtem a mondatot, és egész egyszerűen elfelejtettem, hogy mit akartam kihozni belőle, ez persze főleg nyilvános szerepléseknél jön elő, ilyenkor improvizálni kell, hogy legyen vége a mondatnak is, erre már kiképeztem magam.

Természetesen tudni akartam, hogy mi történik velem és mit tehetek az agyam egészsége érdekében.

A szív egészségének fontosságát régóta népszerűsítik, pedig az agy egészsége ugyanolyan fontos ahhoz, hogy képesek legyünk gondolkodni, cselekedni és jól élni hosszú távon.

Az emberek fejében az agy valahogy egy különálló szervnek tűnik, pedig minden szervvel kölcsönhatásban van és kommunikál velük, az összes energiánk 20%-át az agy használja fel. Éber állapotban az agy 10–23 watt áramot termel, ami kb. egy villanykörte áramigénye. És itt nyert értelmet, amikor a karikatúrában valakinek a feje helyére egy villanykörtét rajzolnak!

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az életben hozott döntéseink bizony hatással vannak az agyunkra és testünk egészségére, ahogy öregszünk. Ez persze egyszerre jó és rossz hír, főleg, ha ezen így 50 felé kezdünk el merengeni, mint én.

Vajon egyáltalán tehetek még valamit? Ha még élhetek 30–40 évig, akkor jó lenne egészségesen. Ki akarna sokáig élni betegen?

A válasz több összetevős. Először is itt van ez a menopauza nevű nem betegség, amin az emberiség fele átmegy, és közben mindenféle fizikai és pszichés változás történik a női testben.

Mint kiderült, a menopauza hatással van az agyra, mivel az agyunk és a petefészkünk a neuroendokrin rendszer része, a rendszer részeként az agy kommunikál a petefészkekkel, a petefészkek pedig ugyanúgy kommunikálnak az aggyal.

Tehát a petefészkek egészsége összefügg az agy egészségével. És fordítva. A kutya persze ott van elásva, hogy az ösztrogén szépen lassan eltűnik a női szervezetből a menopauza alatt, és ezzel együtt a védő funkciója is, és sajnos úgy tűnik, hogy a középkorú nők agya érzékenyebb a hormonális öregedésre, mint a kronológiai öregedésre.

És pontosan ilyenkor érezhetjük azt, hogy ráléptünk a demencia útjára. Minek jöttem ki a konyhába, biztos volt valami oka! Mit keres a vasaló a hűtőben? (Megtörtént eset!) Hogy is hívják azt az izét, tudod, ami zöld?

Az igazság az, hogy az agy egyfajta átmeneten megy keresztül ilyenkor, időre és támogatásra van szüksége az alkalmazkodáshoz.

Kiderült az is, hogy az Alzheimer-kórban, szélütésben vagy a demencia egyéb formáiban szenvedő betegeket nem csak balszerencse érte, kutatók ugyanis felfedezték, hogy életmódbeli változtatásokkal javítható az agy egészsége.

Igen, mint megtudtam, az agyat is etetni kell, és nem mindegy mivel!

Lisa Mosconi idegtudós és táplálkozási szakértő szerint az agy számára az egészséges táplálkozás hatékony eszköz a kognitív egészség maximalizálásában, valamint a demencia és az Alzheimer-kór megelőzésében. Sőt még a sok nőt érintő, gyakori betegségeket is kivédheti, a lassú anyagcserétől az álmatlanságon át a depresszióig.

A jól táplált agy az egyik legnagyobb kincsünk.

Mosconi kutatása világossá teszi: az étrend egyértelmű és meghatározó szerepet játszik az agyműködés minden aspektusában, szó szerint formálja gondolatainkat, tetteinket, érzelmeinket és viselkedésünket.

Javasolja, hogy fogyasszunk minél több kaviárt, mert olyan egyedülálló tápanyagok keverékét tartalmazza, amelyek tökéletesek az agy számára, például ómega-3 zsírsavat (az agynak kötelező), kolint (az emlékezéshez szükséges B-vitamin), a B6- és B12-vitamint (az idegrendszer támogatásához szükséges), ásványi anyagokat (vasat és a magnéziumot az egészséges vérért és szövetekért), valamint jó mennyiségű fehérjét erős antioxidánsokkal, például A-vitaminnal, C-vitaminnal és szelénnel kombinálva.

Bár a kaviár nem olcsó, gondoljunk arra közben, hogy mennyire élvezi ezt az agyunk! Alternatíva lehet a lazac, a makréla, a szardínia, a szardella is.

Mosconi a következőket ajánlja még az agynak

Sötét levelű zöldeket (spenót, mángold), bogyós gyümölcsöket (szeder, áfonya, eper, málna), amelyek tele vannak antioxidánsokkal, extra szűz olívaolajat és lenmagolajat.

Nyers kakaót, mert értágító és javítja az agy vérellátását, ráadásul a csoki boldoggá tesz, éljen a 85 vagy 90%-os étcsokoládé! A víz fontosságát nem lehet eléggé hangoztatni, mert hogy az agy tartalmának több mint 80%-a víz, az agyban végbemenő minden kémiai reakcióhoz vízre van szükség, különösen energiatermelésre. Az agy annyira érzékeny a kiszáradásra, hogy már minimális vízveszteség is olyan tüneteket okozhat, mint az agyi köd, fáradtság, szédülés, zavartság, és ami még fontosabb, az agy összezsugorodása.

Az agy hosszú élettartama és jóléte nagymértékben függ a vízfogyasztásunktól.

Az agy a test legéhesebb szerve. A naponta elfogyasztott élelmiszerek tápanyagokká bomlanak le, bekerülnek a véráramba és eljutnak az agyba. Amikor ott vannak, feltöltik a kimerült tárhelyet, aktiválják a sejtreakciókat, és agyunk szövetévé válnak.

Ugyanakkor agysejtjeink nem pótolhatóak. Ellentétben a test többi részével, ahol a sejtek folyamatosan cserélődnek, az agysejtek túlnyomó többsége egész életünkben velünk marad – ami azt jelenti, hogy extra gondoskodásra és táplálásra szorulnak.

Nehéz elfogadni, hogy az öregedés során az idegsejtek lassú pusztulása természetes jelenség, nehéz elfogadni, hogy egy ponttól már nem lesz jobb.

Remélem, az a pont még sokára lesz, addig pedig soha nem késő elkezdeni etetni az agyunkat, hogy sokáig tudja még szolgáltatni az alkotó energiát!