A kényelem ára: mérlegen a mesterséges intelligencia

Ma már magától értetődőnek vesszük, hogy a mesterséges intelligencia seperc alatt képet rajzol, szöveget ír és videót készít nekünk, illetve helyettünk. Mindemögött azonban nem varázslat, hanem hatalmas technológiai infrastruktúra és rohamosan növekvő energiaigény áll.

Mácz Ákos mesterséges intelligencia szakértő szerint az igazi kérdés nem az, hogy megállítható-e ez a folyamat, hanem az, hogy megtanulunk-e felelősen együtt élni vele.

Nem új, csak most vesszük észre

A mesterséges intelligencia nem a generatív modellekkel jelent meg a világban, csupán most vált látványossá. Hosszú ideje ott működik a háttérben, láthatatlanul segítve a mindennapi döntéseinket és folyamatainkat.

„Elég az adaptív tempomatra, az automata fűnyíróra vagy a robotporszívóra gondolni. Ezek mögött mind olyan rendszerek dolgoznak, amelyek képesek érzékelni a környezetüket, alkalmazkodni hozzá, és önálló döntéseket hozni”

– fogalmaz Mácz Ákos. A szakértő szerint az emberi szándék kezdettől ugyanaz: tehermentesíteni az elmét.

„A tudomány célja az, hogy a kognitív képességeket valamilyen módon utánozza, és bizonyos feladatokat átadjon a gépnek. Nem azért, hogy kiváltsa az embert a folyamatokból, hanem hogy minél hatékonyabb működést tegyen lehetővé.”

A generatív fordulat

Sokáig ez szinte észrevétlen maradt, mert a mesterséges intelligencia nem alkotott, csak kiszolgált. A helyzet akkor változott meg radikálisan, amikor megjelentek a generatív technológiák – mint a ChatGPT vagy a Gemini. Ezek már nemcsak felismernek és válaszolnak, hanem tartalmat hoznak létre – szöveget, képet, zenét, videót. Ez az élmény az, ami sokak számára hirtelen „újdonsággá” tette az AI-t, amely aztán gyorsan kreatív társsá vált: segít megfogalmazni egy gondolatot, új ötleteket ad, vagy éppen időt spórol. A felhasználó ebből csak az eredményt látja – a háttérben zajló folyamatok azonban ritkán kerülnek szóba.

A láthatatlan ár: energia és adatközpontok

Pedig a mesterséges intelligencia működésének egyik legfontosabb eleme az energia. Az adatközpontok, amelyek a modelleket futtatják, folyamatosan dolgoznak, hűtést, áramot és hatalmas számítási kapacitást igényelnek.

Négy-öt évvel ezelőtt ezeknek a központoknak az energiafelhasználása még nagyjából kiegyenlített módon növekedett – mondja Mácz Ákos.

„A generatív mesterséges intelligencia megjelenése után azonban ez a növekedés drasztikusan felgyorsult. Olyan, mintha a világon megjelent volna egy új ipari nagyhatalom.”

Ma az adatközpontok globális energiafogyasztása éves szinten már nagyjából Németország teljes fogyasztásával vetekszik.

„Egyetlen mesterséges intelligencia-alapú lekérdezés akár harmincszor több energiát is igényelhet, mint egy hagyományos internetes keresés”

– teszi hozzá a szakember. Miközben a felhasználó ebből csupán annyit érzékel, hogy gyors választ kap.

Többet ad vissza, mint amennyit elvesz?

A növekvő energiaigény óhatatlanul felveti a fenntarthatóság kérdését, de a szakértő szerint nem szabad csak a költségoldalt nézni.

„Az energiafelhasználás növekedni fog, ez nem kérdés. De legalább ilyen fontos az is, hogy mit nyerünk vele.”

A jelenlegi előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia társadalmi és gazdasági haszna akár négyszerese is lehet annak az energiának, amit felhasznál.

Mégis hogyan?

Az AI már most képes optimalizálni energiahálózatokat, csökkenteni közlekedési torlódásokat, vagy hatékonyabbá tenni ipari folyamatokat. A hulladékgazdálkodásban pedig a képi felismerés ma már 99 százalékos pontossággal azonosítja a hulladék típusát, ami a körforgásos gazdaság alapja.

Energiaforrások és felelős döntések

A technológiai vállalatok egyre nagyobb arányban használnak megújuló energiát, de ez önmagában nem elegendő.

Szükség van hagyományos, valamint megújuló energiaforrásokra, ahogy atomenergiára is – hangsúlyozza Mácz Ákos. Mindeközben a szabályozás és a felhasználói tudatosság is fontos.

„Ha azt akarjuk, hogy ez a korszak fenntartható legyen a gyermekeink és az unokáink számára, akkor felelős használatra kell törekednünk. Önszabályozásra, oktatásra és globális együttműködésre.”

Ma még ritkábban nézünk a mesterséges intelligencia kényelme mögé, és nem gondolunk bele, honnan érkezik az az energia, amely működteti. Pedig minden generált válasz, minden automatikus döntés fizikai erőforrásokra épül: áramra, infrastruktúrára, hálózatokra. Ahogy az AI egyre inkább a mindennapok szerves része lesz, úgy válik egyre fontosabbá az is, hogy ne csak használjuk, hanem meg is értsük ezt a láthatatlan hátteret – mert a jövő energiaegyensúlya már most a digitális térben formálódik.

Körforgás

A kényelem ára: mérlegen a mesterséges intelligencia

NSzM