A talaj szénvagyona: kulcs a fenntartható mezőgazdasághoz

A szénnel kapcsolatos diskurzusok rendre a klímaváltozás kapcsán kerülnek előtérbe, többnyire negatív összefüggésben. Pedig a szén nem csupán problémát, megoldást is jelenthet – különösen, ha a mezőgazdaság szemszögéből vizsgáljuk.

„A szén a talaj legfontosabb eleme” – ad erős felütést a témának szakértőnk, Daoda Zoltán, az Agrobio Hungary Kft. szakmai igazgatója. A talajban lévő szén, pontosabban annak szerves formái ugyanis döntően befolyásolják a föld termőképességét, víz- és tápanyagmegtartó tulajdonságait, valamint a hosszú távú fenntarthatóságot.

A növények és a szén körforgása

A növények fotoszintézis révén vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, és beépítik azt saját szervezetükbe. Ez a szén aztán a betakarítás után megmaradó szármaradványokban, gyökerekben és biomasszában jelenik meg. Ha ezt megfelelően visszajuttatjuk a talajba, akkor az szerves anyagként beépülhet, hozzájárulva a talaj egészséges működéséhez.

„Az a CO2-t, amit a növények kivontak a levegőből, a talajba tudjuk zárni. Ehhez persze kellenek megfelelő művelési technikák és technológiák is” – hívja fel a figyelmet a szakember.

„Amennyiben viszont ezek a szármaradványok elégetésre kerülnek – ami sajnos bevett gyakorlat –, a szén visszakerül a légkörbe, és az ökológiai mérleg lényegében nem változik. Ezzel szemben a talajba zárt szén nemcsak a klímát kíméli, de közvetlenül javítja a talaj szerkezetét és termőképességét egyaránt.”

Talajkarbon-menedzsment: mérések és lehetőségek

Az elmúlt másfél évtizedben hazánkban is létrejött a talajkarbon-gazdálkodás szakmai bázisa.

„Ma már mintegy 60 különféle hazai talajtípus esetében léteznek modellek és adatok arra vonatkozóan, hogy azok mennyi szenet képesek megkötni vagy épp kibocsátani. Ezek mind mérhetőek abszolút mértékben”

– mondja a szakmai igazgató.

A gyakorlatba való beépítés azonban még nehézkes, mivel nincs egységes szabályozás vagy ösztönzőrendszer, amely ezt segítené.

Pedig a potenciál óriási! Ha sikerülne jelentősen növelni a talaj széntartalmát, azzal nemcsak a hazai, hanem a globális mezőgazdaság is nagy lépést tehetne a fenntarthatóbb működés irányába.

„A cél az lenne, hogy minél több szén kerüljön vissza vagy maradjon a termőföldben. Ez esélyt adna arra, hogy a talaj világszinten is pozitív irányba változzon a következő 5–20 éven belül”

– fogalmaz Daoda Zoltán.

A szervesanyag kulcsszerepe a tápanyag-hasznosításban

A termőtalaj egyik legfontosabb jellemzője a szervesanyag-tartalom, amely közvetlenül hat a tápanyag-hasznosításra is. Minél magasabb ez a szint, annál jobban működik a talaj kationcserélő, azaz víz- és tápanyagmegőrző képessége.

„Ha ez magas, kevesebb műtrágya kell ugyanahhoz a hozamhoz; ha alacsony, akkor viszont jóval többre van szükség”

- magyarázza a szakember.

Azaz: a szervesanyag-tartalom tartós csökkenése hosszú távon egyre drágábbá és kevésbé fenntarthatóvá teszi a mezőgazdasági termelést. A talaj pusztulása így nem csupán ökológiai, de gazdasági kérdés is: egyre több inputra, műtrágyára és energiára van szükség, miközben a talaj egyre kevésbé tudja ellátni alapvető funkcióit.

Talajmegújító gazdák: a változás élharcosai

Szerencsére egyre több termelő ismeri fel, hogy változtatni kell. Ők a talajmegújító gazdák, akik belátták, hogy földjük értéke hosszú távon nem csupán a jelenlegi hozamoktól függ, hanem attól is, hogyan bánnak a földdel. Ezek a termelők olyan módszerekhez nyúlnak, mint a forgatás nélküli művelés, takarónövények használata, komposztálás, valamint mikrobiológiai készítmények alkalmazása – mindezt azért, hogy a talaj szénkészletét növeljék, és visszaállítsák annak természetes egyensúlyát.

A jövő a talajban van

A talaj szénmegőrzésében rejlő potenciál nemcsak a mezőgazdaság, hanem a globális élelmezésbiztonság szempontjából is döntő. A következő évtizedekben eldől, képesek vagyunk-e visszaadni a termőföldeknek azt, amit elvettünk tőle. Ehhez viszont szakmai tudásra, szabályozásra, gazdasági ösztönzőkre és szemléletváltásra is szükség van – termelői, kutatói és döntéshozói szinten egyaránt.

Fotó: 123RF/rawpixel

Körforgás

A talaj szénvagyona: kulcs a fenntartható mezőgazdasághoz

NSzM

A növények és a szén körforgása

Talajkarbon-menedzsment: mérések és lehetőségek

A szervesanyag kulcsszerepe a tápanyag-hasznosításban

Talajmegújító gazdák: a változás élharcosai

A jövő a talajban van

További cikkek

Otthon

Sikersztori