A szénnel kapcsolatos diskurzusok rendre a klímaváltozás kapcsán kerülnek előtérbe, többnyire negatív összefüggésben. Pedig a szén nem csupán problémát, megoldást is jelenthet – különösen, ha a mezőgazdaság szemszögéből vizsgáljuk.
„A szén a talaj legfontosabb eleme” –
ad erős felütést a témának szakértőnk, Daoda Zoltán, az Agrobio Hungary Kft.
szakmai igazgatója. A talajban lévő szén, pontosabban annak szerves formái ugyanis
döntően befolyásolják a föld termőképességét, víz- és tápanyagmegtartó
tulajdonságait, valamint a hosszú távú fenntarthatóságot.
A növények és a szén körforgása
A növények fotoszintézis révén
vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, és beépítik azt saját szervezetükbe. Ez
a szén aztán a betakarítás után megmaradó szármaradványokban, gyökerekben és
biomasszában jelenik meg. Ha ezt megfelelően visszajuttatjuk a talajba, akkor
az szerves anyagként beépülhet, hozzájárulva a talaj egészséges
működéséhez.
„Az a CO2-t, amit a növények kivontak a
levegőből, a talajba tudjuk zárni. Ehhez persze kellenek megfelelő művelési
technikák és technológiák is” – hívja fel a figyelmet a szakember.
„Amennyiben
viszont ezek a szármaradványok elégetésre kerülnek – ami sajnos bevett
gyakorlat –, a szén visszakerül a légkörbe, és az ökológiai mérleg lényegében
nem változik. Ezzel szemben a talajba zárt szén nemcsak a klímát kíméli, de
közvetlenül javítja a talaj szerkezetét és termőképességét egyaránt.”
Talajkarbon-menedzsment: mérések és lehetőségek
Az elmúlt másfél évtizedben
hazánkban is létrejött a talajkarbon-gazdálkodás szakmai bázisa.
„Ma már
mintegy 60 különféle hazai talajtípus esetében léteznek modellek és adatok arra
vonatkozóan, hogy azok mennyi szenet képesek megkötni vagy épp kibocsátani. Ezek
mind mérhetőek abszolút mértékben”
– mondja a szakmai igazgató.
A gyakorlatba való
beépítés azonban még nehézkes, mivel nincs egységes szabályozás vagy
ösztönzőrendszer, amely ezt segítené.

Pedig a potenciál óriási! Ha
sikerülne jelentősen növelni a talaj széntartalmát, azzal nemcsak a hazai,
hanem a globális mezőgazdaság is nagy lépést tehetne a fenntarthatóbb működés
irányába.
„A cél az lenne, hogy minél több szén kerüljön vissza vagy
maradjon a termőföldben. Ez esélyt adna arra, hogy a talaj világszinten is
pozitív irányba változzon a következő 5–20 éven belül”
– fogalmaz
Daoda Zoltán.
A szervesanyag kulcsszerepe a tápanyag-hasznosításban
A termőtalaj egyik legfontosabb
jellemzője a szervesanyag-tartalom, amely közvetlenül hat a
tápanyag-hasznosításra is. Minél magasabb ez a szint, annál jobban működik a
talaj kationcserélő, azaz víz- és tápanyagmegőrző képessége.
„Ha ez
magas, kevesebb műtrágya kell ugyanahhoz a hozamhoz; ha alacsony, akkor viszont
jóval többre van szükség”
- magyarázza a szakember.
Azaz: a szervesanyag-tartalom
tartós csökkenése hosszú távon egyre drágábbá és kevésbé fenntarthatóvá teszi a
mezőgazdasági termelést. A talaj pusztulása így nem csupán ökológiai, de
gazdasági kérdés is: egyre több inputra, műtrágyára és energiára van szükség,
miközben a talaj egyre kevésbé tudja ellátni alapvető funkcióit.
Talajmegújító gazdák: a változás élharcosai
Szerencsére egyre több termelő
ismeri fel, hogy változtatni kell. Ők a talajmegújító gazdák, akik belátták,
hogy földjük értéke hosszú távon nem csupán a jelenlegi hozamoktól függ, hanem
attól is, hogyan bánnak a földdel. Ezek a termelők olyan módszerekhez
nyúlnak, mint a forgatás nélküli művelés, takarónövények használata,
komposztálás, valamint mikrobiológiai készítmények alkalmazása – mindezt azért,
hogy a talaj szénkészletét növeljék, és visszaállítsák annak természetes
egyensúlyát.
A jövő a talajban van
A talaj szénmegőrzésében rejlő
potenciál nemcsak a mezőgazdaság, hanem a globális élelmezésbiztonság
szempontjából is döntő. A következő évtizedekben eldől, képesek vagyunk-e
visszaadni a termőföldeknek azt, amit elvettünk tőle. Ehhez viszont szakmai
tudásra, szabályozásra, gazdasági ösztönzőkre és szemléletváltásra is szükség
van – termelői, kutatói és döntéshozói szinten egyaránt.
Fotó: 123RF/rawpixel