Mikor jár zöldebb úton egy gazdaság? Ha a földjein növényeket termeszt, vagy ha ugyanazt a területet napelemekkel fedi be, és zöld energiát termel? Az agrovoltaika megválaszolja helyettünk a kérdést.
A
klímaváltozás az emberiség jelene és jövője felett lebegő legnagyobb
fenyegetés. A fosszilis tüzelőanyagok és a mezőgazdasági szektorhoz kapcsolódó
tevékenységek egyaránt komoly részt vállalnak az üvegházhatású gázok
kibocsátásából, ezzel pedig a globális felmelegedés hajtómotorjai.
Ha a
megoldás a megújuló energia felhasználásában és a fenntartható mezőgazdaság
elveiben rejlik, akkor miért ne kombinálhatnánk a kettőt?
Pontosan erről szól
az agrovoltaika innovatív megközelítése, amely – bár Adolf Goetzberger és Armin
Zastrow nevéhez fűzödik a 80-as évek elejéről – az elmúlt évtizedben vált igazán
népszerűvé.
Dupla haszon
Az agrovoltaikus energia – más néven
agrofotovoltaika (agro-PV) – lényege, hogy
ugyanazt a területet használják fel napenergia-termelésre és
növénytermesztésre. A napelemek és a haszonnövények ugyanis tökéletesen
megférnek egymás mellett, ami lehetővé teszi a rendelkezésre álló terület
maximális kihasználását.
Az agrovoltaika rendszerek egyik típusa például olyan szerkezetekre épít, amelyek alatt a növények növekedhetnek.
Bár ez akár
ellentmondásosnak is tűnhet – mivel a panelek megfosztják a földeket a
napfénytől –, sok olyan haszonnövény van (ilyen például a piros paprika, a
brokkoli, a padlizsán, a karfiol és a cukkini), amely kifejezetten hasznot húz
ebből a különös szimbiózisból.
Miközben ugyanis a napelemek energiát állítanak
elő, időszakosan beárnyékolják a sorközöket, csökkentve ezzel az égető
napsugarak és a hőség okozta károkat, egyúttal mérsékelve a párolgást is, ami
végeredményben nagyobb terméshozamot eredményez.
A mezőgazdaság
számára az egyik legnagyobb feladat a növénytermesztés és az állattenyésztés
ökológiai lábnyomának csökkentése.
Az agrovoltaika egy olyan megoldást kínál
erre, amely növelheti a gazdaságosságot. Ráadásul a föld kettős felhasználása
az ökoszisztéma és a biodiverzitás védelme miatt is kulcsfontosságú, hiszen rendre
ezek a legnagyobb kárvallottjai az agrárszektor folyamatos területfoglalásának.
Fotók: @KLI