ÚJRA! magazin & kiadványok - „Alkotó Energia ÚJRA!”

PET Admirális és PET Kalózok, PETákok és PETII hajó – egy különleges világ nélkülözhetetlen összetevői. Egy mozgalomé, amely már 10 éve aktív részese a környezetvédelemnek.

A PET Kupa olyan ügyességi és gyorsasági - hajóversenynek álcázott - kezdeményezés, amely valahogy mindenki arcára mosolyt csal, pedig mosolyogni alig támad kedve az embernek, ha a meglátja a szeméthegyeket.

Mégis a mosoly a célja a PET Kupa néven egy évtizeddel ezelőtt útjára indult, és azóta is párját ritkító mozgalomnak. Már csak azért is, mert résztvevői, a PET Kalózok ebből a jókedvből merítenek erőt ahhoz az emberfeletti küzdelemhez, amire vállalkoztak.

„Azért kell játszanunk, mert különben túlságosan elkeserítő lenne a valóság. Annak a hatalmas műanyag palack áradatnak üzentünk hadat, amely évről évre elárasztja a Tiszát. És bizony látva a folyó mentén felépülő hulladékszigeteket, kell a derű ahhoz, hogy ne veszítsük el a hitünket” – segít feloldani a látszólagos ellentmondást Molnár Attila Dávid PET Admirális, egyben a kezdeményezés egyik ötletgazdája és életre hívója.

PET Kupa

Küzdelem a környezetszennyezés ellen

Hulladékkal a hulladék ellen

A koncepció pedig – amely szerint a környezetvédelem mellett elhivatott és kellő versenyszellemmel átitatott csapatok a Tiszából kihalászott PET-palackokból épített hajók fedélzetéről számolják fel a folyó hulladékszennyezését, miközben PETákokat gyűjtenek – minden kétséget kizáróan működik.

A PET Kupák teljesített össztávja közelít az 1000 folyamkilométerhez, de ha ezt felszorozzuk a versenyben vízre szállt hajók számával, a legénység már rég megkerülte a Földet.

A kihalászott, szétválogatott, bebálázott palackok mennyisége pedig tonnában mérve is milliókat tesz ki. És bár világviszonylatban sok a hasonló kezdeményezés, ez az egyetlen, ahol maguk a hulladékból épült bárkák tisztítják a környezetet. A módszertan sikerére persze egyre többen figyelnek fel – tegyék is meg minél többen. A klímaváltozás utolsó óráiban ugyanis minél több, darázscsípésektől, karcolásoktól és iszaptól vissza nem riadó hős kalózra van szükség.

Vigyázat, függőséget okoz

A PET Kupa közösségének varázsa viszont éppen abban áll, hogy aki az árterek kusza és kiszámíthatatlan vadságától ódzkodott is korábban, az a félelmeit hamar a parton felejti. Maga az élmény ugyanis meglehetősen addiktív. Magad gyűjtöd be az eldobott palackokat, taposod azokat laposra, és közben látod, ahogy méterről méterre tisztul a folyópart – ezzel nem lehet betelni.

Ehhez jön a Tisza vizét tarkító, műanyag palackokból, kidobott bútorokból, régi szélkerekekből épített, szigorúan megújuló energiával hajtott flotta vidám látványa, ami egy ilyen súlyos probléma kellős közepén is feltölti az embert.

„Sok civil szervezet és cég tart velünk, de családok és baráti társaságok is rendre csatlakoznak hozzánk, gyakorlatilag korhatár nélkül. Amire pedig mi magunk is kiemelt hangsúlyt helyezünk, azok a folyó menti települések, hiszen a szennyezést ők szenvedik meg a leginkább. A kezdetekkor még nehezen vontuk be őket a PET Kupába, mert nagyon el voltak keseredve, hiszen kilátástalannak érezték a helyzetet. De ahogy telnek-múlnak az évek, és a szemük láttára tisztul az ártér, egyre szívesebben csatlakoznak hozzánk, akár a vízen, akár úgy, hogy a kupa ideje alatt vendégül látnak minket.”

A kezdeményezés ugyanis egyértelműen nyomot hagy maga után: a rendszeres versenyeknek köszönhetően fokozatosan apad a műanyag tenger. A kigyűjtött és több mint egy tucat frakcióra szétválogatott hulladék közel 60 százaléka pedig újrahasznosul, készül belőle többek között lebegő kikötő, kenu, vonalzó, toll vagy éppen karabiner.

Elérhető a cél!

Molnár Attila Dávid tervezői kvalitásaihoz kétség sem férhet. Nem csak azért, mert az általa kormányzott PETII névre keresztelt, gyorsreagálású hulladékgyűjtő hajó több tonnányi műanyag palackkal a fedélzetén is magabiztosan szeli a tiszai hullámokat, de azért sem, mert elmondása szerint a PET Kupa éppen olyan lett, mint ahogy ő azt tíz évvel ezelőtt megálmodta.

„Egy dolgot azonban én sem gondoltam. Nem hittem, hogy ilyen közel jutunk a megoldáshoz. A műanyag palack hullámok jelentős része a Tisza felső területeiről indul útnak, és hízik kanyarról kanyarra, így a hulladékszigetek utánpótlását is ezeken a szakaszokon lehet leginkább elvágni. Ezért is gondolkodunk már határokon átívelő programokban.”

De persze a munka itt nem állhat meg. Ha ugyanis nem változik meg gyökeresen az emberek hozzáállása, akkor még legalább 25 évbe telik megtisztítani a folyó teljes hosszát – teszi hozzá gyorsan Attila.

Ezzel együtt azt is leszögezi: a Tiszát látni és azon hajókázni különleges élmény. Az, hogy az ártérben ott lebeg a műanyag, senkit ne tartson vissza egy vízitúrától. Viszont, ha lapátolás közben útjába sodor egy-egy palackot a víz, azt azért gyűjtse össze.