ESG: Fókuszban a zöld pénzügyek 1.

Szükséges rossz vagy valóban a fenntartható jövőt szolgálja? Törvénynek hívjuk, de tulajdonképpen szemlélet, amellyel mindenki jól járhat. Rövidítések, pénzügyi- és gazdasági szakzsargonok röpködnek a levegőben, amitől még zavarosabbá válik az ESG. Ezt a ködöt próbáljuk meg eloszlatni a sorozatunkkal.

Amióta az Országgyűlés december 12-én elfogadta a magyar ESG-törvényt, szinte naponta jelennek meg szakértői írások a beszámolókról, a vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól, ám úgy tűnik, sok vállalat még nem készült fel erre a kötelezettségre.

Az ESG rövidítés az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, s erre a három pillérre épül a cégektől elvárt a jelentéstétel (2021 április 21-én fogadta el az Európai Bizottság a fenntartható finanszírozás csomagot).

Célja, hogy a rövidtávú profitmaximalizáló felfogást a hosszútávú, és főként etikus profitmaximalizálás váltsa fel.

Még pontosabban: a pénz- és tőkepiaci szereplők – fenntarthatósági szempontból – tisztán láthassák az országok, vállalatok, cégek tevékenységét, illetve a nem pénzügyi kockázatok vagy lehetőségek könnyebb nyomonkövetése.

Ma már nem csak a befektetők, hanem a dolgozók részéről is elvárás a cégek felé, hogy ne pusztán a pénzügyekre koncentráljanak, hanem hogy megfelelő társadalmi és természeti irányvonalaik legyenek és azokkal megfelelően gazdálkodjanak.

Az ESG-re elsősorban törvényként tekintünk pedig az ESG-személet jobban megilletné, hiszen beszámolói kötelezettségi macera ide vagy oda, közös érdekünk, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek.

Ugyanakkor pont a látszat zöldítés jelentette eddig az egyik legnagyobb akadályt, hiszen a kedvező „zöld minősítésekkel” illetett befektetésekről, beruházásokról számos esetben kiderült, hogy a „zöldrefestés”(greenwashing) áldozatául estek.

A szemlélet három fő területet emel ki:

- A vállalatok, gazdálkodó szervezetek működése, milyen környezeti hatásokat idéz elő.

- Hogyan kezelik a társadalmi kérdéseket cégen belül és kívül.

- A felsővezetők milyen tevékenységet folytatnak és milyen döntési mechanizmusokat alakítanak ki

Környezetvédelmi pillér

A legkomplexebb pillér.

Lég-, víz- és talajszennyezés, üvegházhatású gázok kibocsátása.

A „születéstől a végig” tartó időszak megfelelő kezelése, új alapanyagot használnak, vagy újrahasznosítottat, és gondoskodnak-e arról, hogy az alapanyagok hosszú időn keresztül visszaforogjanak a gazdaságba és ne hulladék váljon belőlük.

Szintén fontos, hogy a tevékenységhez erdőírtásra van-e szükség, és mennyire figyelnek a biodiverzitás (biológiai sokféleség) megőrzésére és védelmére. Ám ugyanennyire fajsúlyos kérdés a vízkészletek gondos használata.

Társadalmi pillér

Ebben a jelentésben szerepel, hogy a vállalatok, hogyan gondoskodnak a munkavállalóik biztonságáról, fejlődéséről, egészségvédelméről, és jövőképéről, hogyan döntenek, mik a bevett gyakorlataik a személyügyi kérdésekben.

Szintén része a termékeik biztonsága és minősége, hogyan állnak az etikátlan beszállítói magatartás kérdésköréhez, és milyen irányelveik vannak arra, hogy a szolgáltatásaik, termékeik hátrányos helyzetű, kisebbségi csoportok számára is elérhetőek legyenek.

Irányítás pillér

Itt a jelentésben szerepel az igazgatótanács sokszínűsége, a részvényesek jogai, a vezetőség kompenzációja, amely nem árt, ha összhangban van a fenntarthatósági célokkal. A korrupció és a versenyellenes magatartás is ide tartozik.

Az ESG eredetileg a befektetőknek készült keretrendszer volt, így értékelték a tőzsdei kibocsátók által közzétett fenntarthatósági információkat, ám mivel ezek az információk egyre jobban előtérbe kerültek a befektetőkön túl is, így az ESG jelentéstételi keretrendszerré alakult.

A következő részben a jelentéstételről olvashatnak majd.

Forrás: Deloitte/VG

Körforgás

ESG: Fókuszban a zöld pénzügyek 1.

Alkotó Energia Magazin

A szemlélet három fő területet emel ki:

Környezetvédelmi pillér

Társadalmi pillér

Irányítás pillér

További cikkek

Otthon

Sikersztori

Ajánló