Génjeinkben a jövő: Őshonos fajtákkal a klímaváltozás ellen

A magyar őshonos fajták alkalmazkodóképessége kiváló. Vietnámtól Laoszig sokfelé vitték már őket eddig a világban, és gond nélkül idomultak a helyi körülményekhez. Ez a tulajdonságuk pedig csak még értékesebbé teszi őket az éghajlatváltozás kiszámíthatatlansággal és szélsőségekkel csipkézett korában.

A technológia fejlődése és a fogyasztói igények ugrásszerű átalakulása a 20. század második felében a növénytermesztést és az állattenyésztést is alapjaiban írta át. Megjelentek a gazdaságokban a magasabb hozamot, illetve nagyobb termelékenységet ígérő hibridek, kiszorítva onnan a tájspecifikus, kulturális előnyöket és genetikai sokféleséget garantáló őshonos alternatívákat.

Amikor a kevesebb tényleg több

Ez az intenzív gazdálkodás a tervezhetőség és a gazdaságosság jegyében szinte teljesen átfogalmazta azt, amit az állattartásról addig gondoltunk. A haszonállatokat minden szempontból kontroll alá vonták – ezzel azonban éppen azt a tényezőt oltották ki, ami az őshonos fajtáknál magától értetődő volt: az önállóságot.

„A kendermagos tyúktól a parlagi kecskén át a szürkemarháig a magyar őshonos állatok egyik legnagyobb értéke az alkalmazkodóképesség. Egészen jól feltalálják magukat egyszerű tartási körülmények között is. Megtalálják maguknak a táplálékot és a vizet, ami a környezetükben természetesen jelen van, minimális emberi beavatkozást igényelve. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kell nekik mindent mesterségesen biztosítani."

"De az is nagyon fontos, hogy a kotlási hajlam is megvan például a háztáji baromfiban, azaz saját maga ki tudja kelteni a tojásokat, és felneveli az utódait. Ráadásul képesek önállóan szaporodni, ami a hibridek esetében legtöbbször csak mesterséges termékenyítés útján biztosítható”

– emeli ki a hagyományos értékeken alapuló, valamint a mennyiségi fókuszú állattenyésztés egyik legfontosabb különbségét Barta Ildikó, a Magyar Haszonállat-génmegőrző Egyesület tenyésztésvezetője. A szervezet a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal közösen dolgozik az őshonos magyar fajták megóvásán és a biodiverzitás fenntartásán, ami kulcsszerepet játszik az ökoszisztémák stabilitásában és ellenállóképességében.

Tojást szabadon

De legalább ilyen fontos feladatuknak tartják, hogy az embereket is segítsék, bátorítsák, közelebb vigyék az őshonos fajtákhoz. A gyerekeknek meg kell tanítani, hogy a tojás nem a tojástartóban születik, a tenyésztőket pedig minél nagyobb számban kell bevonni olyan tenyésztési programokban, amelyek aztán elit állományokból le tudják fedni az országos igényeket minőségi utódokkal. A génmegőrzés más vonalon halad, hiszen nem a tömegellátást akarja kiszolgálni.

A szakember azonban kiemeli: a hibridek esetében is időről-időre visszanyúlnak a gyökerekhez, mert egy adott ponton túl genetikailag sem lehet már az állatokat „túlfeszíteni’, és technológiailag sem könnyű bírnak magasabb szintre lépni. A génmegőrzésben azonban nincs szelekciós nyomás. Például a baromfi két terméke, a hús és a tojás egyformán fontos

„Egy háztáji tyúk nagyjából 180 tojást tojik egy év alatt, míg az intenzív gazdaságokban akár 300-at is. Előbbi soha nem fogja elérni utóbbit, ha viszont kielégítjük a szárnyas amúgy nem túl magas igényeit (napfény, élelemben gazdag mozgástér), a takarmányszükségletén sokat tudunk spórolni.”

Arany középút

Tény, hogy az őshonos állatfajták tartása a kevésbé jövedelmezőbb út, ha viszont háttérbe szorulnak, az ökoszisztémák sérülékenyebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségekkel, a betegségekkel és az invazív fajtákkal szemben, ami tovább gyorsítja a klímaváltozás negatív hatásait.

Fontos tehát, hogy a technológia fejlődés és a fajták jobbítására való törekvés ne a génmegőrzés intézménye ellenében, hanem azt erősítve tagozódjon be a gazdaságba.

Ráadásul ezek az állatok nem pusztán az élelmiszert biztosítják számunkra: komoly kulturális értékkel is bírnak. Festmények, zenék, versek és mondókák ihletői. Olyan örökség ez, amit kötelesek vagyunk megőrizni és továbbadni.

Körforgás

Génjeinkben a jövő: Őshonos fajtákkal a klímaváltozás ellen

NSzM

Amikor a kevesebb tényleg több

Tojást szabadon

Arany középút

További cikkek

Otthon

Ajánló

Sikersztori