„Minden cég találkozik az ESG információszolgáltatással”

Noha egyelőre csak a nagyvállalatokhoz szól, hamarosan majdnem minden vállalkozást elér a jelentéstételi kötelezettség, ezért is fontos, hogy a gazdaság minden szereplője értse és megértse ennek jelentőségét.

Korábbi cikkünkben körbejártuk a jogszabály elméleti hátterét, ezúttal pedig Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság újonnan kinevezett ESG igazgatója segítségével annak gyakorlati jelentőségét és várható hatásait vesszük górcső alá.

Előremutató keretek

„Fontos látni, hogy az ESG által felölelt három terület – azaz egy vállalat működésének környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányítási (G) vetülete – Magyarországon jól szabályozottnak minősül. Ez részben abból fakad, hogy több, fenntarthatóságot célzó nemzetközi egyezményhez is önként csatlakoztunk, és az ezekből fakadó jogi kötelezettségeket átültettük”

– vezeti fel a kérdéskört Molnár Csaba Gábor. Amit viszont a szabályalkotónak pontosítania kell, hogy a cégek hogyan, milyen adatokkal kommunikálnak a saját működésükről és annak környezetre gyakorolt hatásáról.

Látjuk, halljuk, olvassuk: a piaci szereplők törekszenek a felelősségteljes működésre. Azt azonban, hogy a marketing üzenetek valóságtartalma mekkora, a partnerek és a fogyasztók nehezen ítélik meg.

Az érintettek részéről tehát jogos igényként fogalmazódik meg, hogy ezek az információk hitelesek és transzparensek legyenek.

„Az elmúlt időszakban az Európai Unió lépésről lépésre építette fel azt, hogy a gazdasági szereplőknek hogyan kell társadalmi-környezeti felelősséget vállalniuk, és hogyan kell erről beszámolniuk. Ennek következő mérföldköve az ESG-irányelv, amit néhány éven belül minden tagállamnak át kell majd ültetnie. A cégeknek nem csak magukról, hanem a teljes értékláncukról riportolniuk kell majd, ráadásul uniós szinten egységesített formában” – magyarázza a szakember.

Lépéselőnyben

Noha a jogalkotói akarat üdvözlendő, még két-három év, mire az irányelv elfogadása célegyenesbe ér.

Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ha a magyar vállalkozásoknak van idejük felkészülni az ilyen uniós kötelezettségekre, az versenyelőnyt jelenthet a számukra – és ezzel a magyar gazdaság számára is.

Mindeközben Németországban hatályba lépett egy beszállítói láncokra vonatkozó törvény, amely miatt már most is számos magyarországi vállalat tesz eleget különféle ESG-adatszolgáltatási igénynek.

Részben tehát a formálódó EU-s keretek, részben pedig a német szabályozás hatására megszületett a hazai ESG-törvény.

Az uniós irányelvet megelőző időszak felkészülési időnek is tekinthető, ugyanis nem azonnal és nem egységesen érint valamennyi céget.

A tanulás jegyében ráadásul első alkalommal az ESG-beszámolót nem kell kötelezően tanúsítani és nyilvánossá tenni, és egy esetleges mulasztás esetén szankciót sem vet még ki a hatóság.

„Ebben a szakaszban komoly lépéselőnyre tehet szert a magyar gazdaság abban a tekintetben is, hogy az érintett cégek közreműködésével kialakulhat egy jól képzett hazai tanácsadói, oktatói és tanúsítói, illetve szoftverszolgáltatói kör is”

– emeli ki az igazgató.

Mindenkit elér

A szabályozás közvetlen célcsoportját – fokozatosan bővülő körrel – a magyarországi nagyvállalatok alkotják. Ez idén száznál kevesebb, a következő két évben nagyjából 600, végül közel 2000 céget jelent majd.

Molnár Csaba Gábor szerint azonban borítékolható, hogy idővel szinte minden piaci szereplő találkozik az ESG információszolgáltatás valamilyen formájával.

Amikor ugyanis egy nagyvállalat átvilágítja a saját működését, az adatbekérések – még ha más-más tartalommal is – a legkisebb partnereket is elérik majd.

Ezért is fontos, hogy mindenki elkezdje felülvizsgálni a működését és újraértékelni az üzleti kapcsolatait. A szakemberek a várható hatások tekintetében kifejezetten bizakodóak.

Az ESG-szabályozásnak köszönhetően a fogyasztók és a finanszírozók már rövidtávon megbízható információkat kaphatnak a piaci szereplők tevékenységéről és magatartásáról, míg az ezek alapján meghozott döntéseikkel felelősebb magatartásra bírhatják őket.

Hosszútávon pedig ezek a hatások összeadódnak, ami egy élhetőbb és természet-központúbb működési környezetet eredményezhet a gazdaság és a társadalom számára.

Körforgás

„Idővel szinte minden piaci szereplő találkozik az ESG információszolgáltatás valamelyik formájával”

NSzM

Előremutató keretek

Lépéselőnyben

Mindenkit elér

További cikkek

Otthon

Sikersztori

Ajánló