A globális felmelegedés, az urbanizáció és a nemzetközi utazások, valamint az árutranszport növekedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szúnyogok által hordozott betegségek komoly közegészségügyi és környezetvédelmi problémává váljanak Magyarországon.
A probléma
A szúnyogok életciklusa szoros összefüggésben van az
éghajlati viszonyokkal. Az emelkedő hőmérséklet és a változó csapadékmennyiség
kedvezőbb feltételeket teremt a szúnyogpopulációk növekedéséhez.
A korábban
csak trópusi vagy szubtrópusi régiókban előforduló fajok, mint például az
ázsiai tigrisszúnyog, már Magyarországon is megjelentek.
Ez a faj különösen veszélyes,
mivel számos aggodalomra okot adó vírus hordozója lehet, mint például a
dengue-láz, a chikungunya és a Zika-vírus.
Kurucz Kornélia biológus, a Pécsi Tudományegyetem
Természettudományi Karának adjunktusa és a Virológiai Nemzeti Laboratórium
munkatársa Áder
János Kék Bolygó podcastjában elmondta:
„Ezek
a szúnyogok nem átrepültek Ázsiából Európába, hanem sajnos emberi beavatkozás
által érkeztek kontinensünkre. Nem magukat a szúnyogokat hozzuk-visszük a
nyaralásaink vagy az áruszállítások során, hanem a tojásokat, amelyeknek
elképesztően magas az ellenállóképességük, így könnyedén kibírják a többezer
kilométeres utazásokat.”
Az ázsiai tigrisszúnyog terjedése egyértelműen összefügg a
globális felmelegedéssel, amely kedvezőbb környezetet teremt ezen invazív fajok
számára. Az enyhébb telek és a hosszabb nyári időszakok hozzájárulnak a
szúnyogpopulációk növekedéséhez, amelyek egyre inkább beépített területeken is
megjelennek, így növelve az emberekkel való találkozások esélyét.
„Nem feltétlen
újdonság, hogy egy-egy példány megjelenik a déli országokban, ez már a ’70-es
évektől kezdve így van. Ami új, az a megváltozott éghajlati viszony. Míg
korábban az első tél kipusztította őket, most a felmelegedést melegágyként élik
meg, így sokkal egyszerűbben életben maradnak” – tette hozzá a szakember.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem voltak jellemzőek
a szúnyogok által terjesztett súlyos járványok, de az utóbbi években ez
megváltozott. Az említett invazív fajok mellett a helyi szúnyogpopulációk is
hordozói lehetnek különböző betegségeknek. Az egyik legismertebb ilyen kór a
nyugat-nílusi láz, amelyet a Culex fajok adhatnak át. Magyarországon az elmúlt
években több esetet is regisztráltak, amely aggodalomra ad okot.
Küzdelem
A szúnyogok elleni küzdelem nem csupán közegészségügyi
kérdés, hanem környezetvédelmi kihívás is. A szúnyogirtás hagyományosan kémiai
anyagok használatával történik, amelyek gyakran nemcsak a célzott
szúnyogpopulációkat, hanem más rovarokat és élőlényeket is elpusztítanak,
ezáltal negatív hatással vannak az ökoszisztémára.
Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fenntartható és
környezetbarát szúnyogirtási módszerek. Ilyenek például a biológiai irtás, ahol
természetes ellenségeket, mint például szúnyogirtó halakat vagy baktériumokat
használnak. Emellett fontos a szúnyogok szaporodási helyeinek megszüntetése,
például a pangó vizek eltávolítása vagy kezelése.
A lakosság tájékoztatása és bevonása kulcsfontosságú
A
szúnyogcsípések elkerülése érdekében az embereknek ismerniük kell a megfelelő
védekezési módszereket, mint például a szúnyoghálók használata, a hosszú
ruházat viselése és a szúnyogriasztók alkalmazása.