A karbonárazás kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések elérésében. Feladata, hogy ösztönözze a kibocsátások csökkentését, és elősegítse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások elterjedését mind kormányzati, mind vállalati szinten.
A karbonárazás nem egy egységesen értelmezett
fogalom: különféle mechanizmusokat foglal magába, például az
emisszió-kereskedelmi rendszereket (ETS), a karbonadót, valamint a vállalatok
által önkéntesen bevezetett belső karbonárazást. Ezek célja azonban ugyanaz: ár
jellegű nyomást helyezni a kibocsátásra, ezzel ösztönözve annak csökkentését.
Az ár meghatározása eltérő logikák alapján történik.
A karbonárazási rendszerek különféle formát ölthetnek
A karbonárazási rendszerek tehát a piac logikáját
hívják segítségül a klímaváltozás elleni fellépéshez: céljuk, hogy a
szennyezésnek ára legyen, így ösztönözve a tisztább technológiák alkalmazását
és a fenntarthatóbb működést. Ezek az eszközök nemcsak a környezetpolitika
részei, hanem egyre inkább beépülnek a gazdasági döntéshozatalba is. A
megfelelően kialakított karbonárazás ráadásul nemcsak a kibocsátások
csökkentését szolgálja, hanem piaci előnyt is jelenthet azoknak a szereplőknek,
akik időben alkalmazkodnak a folyamatosan alakuló szabályozási környezethez.
A karbonárazás fő formái
Kibocsátás-kereskedelmi
rendszerek (cap and trade): Ezek lényege, hogy korlátozzák az
összes kibocsátható üvegházhatású gáz mennyiségét, a vállalatoknak pedig kibocsátási
egységeket kell vásárolniuk a működésükhöz.
Karbonadó: Itt
a szennyező tevékenységeket egy fix összeggel adóztatják.
Belső
karbonár: Ezt a vállalatok önállóan állapítják
meg annak érdekében, hogy beruházási döntéseiket a jövőbeli szabályozási
kockázatokhoz igazítsák.
Üzemanyag-szabvány: Egy,
a szállítási szektorban alkalmazott eszköz, mely előírja, hogy az
üzemanyagok szénintenzitása nem haladhat meg egy meghatározott szintet.
A
karbonárazásról gyakran úgy beszélünk, mintha egyetlen rendszer lenne, holott a
különböző mechanizmusok más és más módon hatnak a gazdasági szereplőkre és a
kibocsátási szintekre. Ezért fontos megérteni az egyes rendszerek sajátosságait
és hatásmechanizmusait.
A karbonárazási rendszerek
összehasonlításával sorozatunk következő részében foglalkozunk részletesebben.



