Három évvel ezelőtt telepítették Budapesten hazánk első Miyawaki-erdejét, amely akkor mindössze egy kis zöld foltnak tűnt. Ma azonban az őshonos cserje- és fafajokból álló miniközösségnek már kifejezetten erdő formája van...
A kulcs: a verseny. Dr. Akira Miyawaki botanikus
professzor, a módszer feltalálója és névadója ismerte fel a potenciált egy
ilyen, szándékosan előidézett, túlélésért folytatott rivalizálásban.
A Miyawaki-erdő
alig pár tíz négyzetméteres területet ölel fel, amelynek minden négyzetméterére
általában három csemetét ültetnek, a teljes területet pedig 15-30 fajta fával
és bokorral töltik meg.
Ez a sűrűség arra készteti a növényeket, hogy
versengjenek egymással a fényért és a tápanyagokért, amelynek eredményeként az
átlagosnál sokkal gyorsabban nőnek – fajtától függően évente akár egy métert is
nyúlhatnak.
Ennek hála pedig könnyen és gyorsan erdősíthetővé válnak városi övezetek
és olyan kizsákmányolt területek, amelyeket korábban mezőgazdasági vagy ipari
célokra használtak.
![](https://cms.alkotoenergia.dtapp.hu/uploads/188520677_3903279846459607_4451140650505532190_n_30398466ed.jpg)
Gyorsabban, magasabbra
A Miyawaki-módszer az egyik leghatékonyabb fatelepítési
metódus, amely természetes erdősítési elveken – azaz a területre jellemző
fafajok ültetésén és az erdőregenerációs folyamatok másolásán – alapul.
Jelentős előnyei vannak a hagyományos erdőgazdálkodási elvekhez képest,
különösen kisebb erdősítési projektek esetén. Mivel a metódus szerint
ültetett fák sokkal gyorsabban nőnek, hamarabb beindítják az erdőképződési
folyamatot, fokozva ezzel a levegőből megkötött szén-dioxid mennyiségét.
Az
ilyen növénytársulásokban az átlagosnál nagyobb a biodiverzitás, így ideális
különböző erdőökoszisztémák gyors létrehozására is.
Ennek eredményeként például
egy sűrűn telepített pionír erdő 150-200 év helyett 20-30 év alatt megnő.
![](https://cms.alkotoenergia.dtapp.hu/uploads/189351515_3903279949792930_5742914050578495536_n_4655f343f4.jpg)
A
Miyawaki-módszer ott is sikerre vezethet, ahol más ültetési projektek
meghiúsultak – például aszályos, mediterrán élőhelyeken.
Köszönhető ez annak,
hogy őshonos fafajtákra épít, amelyek jól érzik magukat azok között a
körülmények között, amelyekhez az évezredek során alkalmazkodtak, és
ellenállóbbak a környezeti változásokkal szemben.
Miyawaki professzor felfedezéséért 2006-ban
elnyerte a Kék Bolygó Klímavédelmi díjat. Az 1980-as évek elején megfogalmazott
módszerével világszerte már többezer erdőt telepítettek sikerrel.
![347838187_627898776040669_1393873345479892184_n.jpg](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcms.alkotoenergia.dtapp.hu%2Fuploads%2F347838187_627898776040669_1393873345479892184_n_9c7db5f877.jpg&w=3840&q=75)
![348549946_641529684007572_2653892379268469121_n.jpg](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcms.alkotoenergia.dtapp.hu%2Fuploads%2F348549946_641529684007572_2653892379268469121_n_31f759b305.jpg&w=3840&q=75)
Budapesten, pontosabban a Tabánban, a Főkert 2021. május 22-én, 40 négyzetméteren 120 őshonos cserje- és fafajtát ültetett el, ezzel létrehozva az ország első Miyawaki-erdejét. A módszer hatékonyságát bizonyítja, hogy a minierdő növényei, két év alatt megháromszorozták a magasságukat.
Fotók: Főkert