Szivacsos megoldások: a fenntartható esővízkezelés jövője

A városfejlesztés berobbanása elhitette velünk, hogy az emberiség egyik nagy vívmánya a természet legyőzése. Mára azonban szembesültünk vele: a növény- és állatvilágot nem legyőzni kell, hanem megtanulni harmóniában élni vele. Ebben segítenek a szivacsvárosok.

Szélsőségek között

A szivacsváros koncepció definíciója szerint olyan zöldfelület-fejlesztési technológiák gyűjteménye, amelyek célja a csapadék helyben tartása és növényekkel történő hasznosítása.

A módszerrel egy új egyensúlyt hozunk létre a növények, mint zöld rendszer, a csapadék, mint kék rendszer, és az épített infrastruktúra, mint szürke rendszer között.

„A természet drasztikusan kiszorult a városokból. Gyakorlatilag megtartottuk díszítő értéknek, de ökoszisztéma-szolgáltatásként már nem tud működni. Egyszerűen azért, mert olyan körülményeket teremtettünk, amelyek nem alkalmas arra, hogy abban fák és bokrok évtizedekig életben maradjanak. A szivacsvárossal azt ismerjük fel, hogy akkor lesz minőségi élete a városlakó embereknek akár 100 év múlva is, ha érdemi módon vissza tudjuk hozni az élővilágot az urbanizált területekre” – mondja Szőllősi Gábor, a Gardenfutura ügyvezetője és tulajdonosa.

Erre pedig nagyon nagy szükségünk van. Gondoljunk csak bele: 20-30 évvel ezelőtt még négy jól elkülöníthető évszakunk volt, amelyek többé-kevésbé igazságosan osztoztak el a csapadékon. A klímaváltozás következményeként viszont az időjárás már sokkal szélsőségesebben viselkedik. Ha esik az eső, egyszerre nagy sok víz zúdul ránk, amit rendre egy aszályosabb időszak követ. Ha pedig forróság van, az nagyon sokáig kitart. Ezek olyan végletek, amiket egy hagyományos városi infrastruktúra – a csatornahálózattal és a rendelkezésre álló árnyékkal – nem bír ellensúlyozni.

Segítő kezet nyújtanak

Ennek a helyzetnek az orvoslásában igyekszik segíteni a Gardenfutura szakmailag elhivatott csapata, amely tudásátadással támogatja a paradigmaváltásra kész városokat. Ha ugyanis ilyen mértékű változtatásról beszélünk, abban az önkormányzattól az ingatlanfejlesztőkön át a közműszolgáltatókig és a tájépítészekig mindenkinek részt kell vennie.

Gábor és csapata abban tudja támogatni őket, hogy kapcsolatot létesítenek a szereplők között, és átadják nekik ugyanazt a tudást, értékrendet és a platformot, amivel ők el tudnak indítani szivacsváros-szemléletű projekteket.

„Ennek az alapjait 2019-20-ban tettük le, amikor ezt a tudást összeszedtük Ausztriából, Svájcból, Svédországból, Észak-Amerikából és Japánból, majd adaptáltuk a magyar viszonyokra. 2021-ben megépült az első tesztprojekt, ami nagyon sikeres volt. Az elmúlt három évben pedig már 70-nél is több különböző, ilyen szemléletű kezdeményezés valósult meg, amiben vannak európai léptékben is látható változások, és vannak kisebbek is.”

Szivacsos Budapest

Mindenképp a látványosabbak közé tartozik Budapest „szivacsosodása”, amelynek nyomai már a város több pontján tetten érhetők. Az V. kerületi Arany János utca például teljes hosszában 187 fával gazdagodott. A fákat Stockholm Faültetési Rendszerben (SFR) ültették el, amelynek eredményeként a tetőkre, aszfaltra és beton felületekre lehulló csapadék már nem a közcsatorna-hálózatba folyik, hanem eljut a fákhoz.

Kialakítottak ugyanis egy összefüggő, 2,5 méter széles és 1 méter mély árkot, amit feltöltöttek a Stockholm-rendszer szerkezeti talajával. Ez egyrészt alkalmas arra, hogy a csapadékot befogadja, másrészt pedig közel 25-ször nagyobb gyökérteret biztosít a fáknak, ami akár 30 éves korukig is elegendő.

„Ma a hagyományos módszerrel ültetett városi fák átlagéletkora 15 év. Ennyi idős korukban a legtöbb fát betegség vagy statikai problémák miatt ki kell vágni. Pedig ilyen szélsőséges időjárási viszonyok között nekünk 50-100 éves fákra van szükségünk a betontengerben.

"Ennyi idő kell ugyanis, hogy a lombkorona kellően nagy és sűrű legyen ahhoz, hogy árnyékot adjon a hőségben, érdemi mennyiségű oxigént tudjon termelni, párologtatni tudjon, és elegendő port meg tudjon fogni."

És hogy ez mennyit számít, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Arany János utcában az éves átlaghőmérséklet már most 5 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a környező részeken.”

Fotó: @SZZ

Körforgás

Szivacsos megoldások: a fenntartható esővízkezelés jövője

NSzM

Szélsőségek között

Segítő kezet nyújtanak

Szivacsos Budapest

További cikkek

Otthon

Életmód

Otthon