Környezetünkre óriási terhet ró az élelmiszer-pazarlás, ez nem újdonság. Az alábbi tudatos lépések apróságnak tűnhetnek, de legalább teszünk valamit a fenntarthatóbb jövőért!
Ha megfordult már a fejedben, hogy az emberiség egyik legsúlyosabb problémája valószínűleg az elképesztő mennyiségű élelmiszerhulladék-termelés, akkor igazad van: a WWF szerint az ennivalónknak nagyjából a harmada a kukába megy. Pedig ha felhagynánk a pazarlással, az ENSZ szakértői úgy vélik, akár 11 százalékkal is visszaeshetne a szén-dioxid-kibocsátás. Ezen túl pedig egy átgondoltabb, kevesebb szemétbe kerülő étellel járó étrend fontos szerepet játszhatna az általános élelmiszerlábnyom csökkentésében is.
Mi is az élelmiszerlábnyom?
Az élelmiszerlábnyom, más szóval food footprint vagy foodprint mindannak az eredménye, ami ahhoz kell, hogy az élelmiszerek a termőhelyről (földek, gazdaság stb.) a tányérunkra kerüljenek. Vagyis, mint a shrinkthatfootprint.com egy mondatban összefoglalta, idetartozik minden olyan hatás, amely a fogyasztási igényeink kielégítésére biztosított élelmiszerek előállításából, szállításából és tárolásából származik.

Ha valaki szinte csak ipari termeléssel előállított élelmiszereket fogyaszt – legyenek azok akár állati, akár növényi eredetűek –, az bizony rendesen megnöveli a saját foodprintjét. Hiszen az ipari előállítás óriási terheket ró a természeti erőforrásokra, a talajra és a környező közösségekre is. És ez még csak az egyik fele a problémának: ahogy fent említettük, ezeknek a nem kis környezeti terhelés nyomán „születő” termékeknek a harmada a szemétben végzi, újabb terheket róva bolygónkra (ha a termelésünk még nem lenne elég…).
Neked mekkora? Válaszolj néhány jópofa kérdésre a foodprint.org/ angol nyelvű tesztjén, és lásd egy skálán a saját élelmiszerlábnyomod!
Egyél lefelé az élelmiszerláncban
Ez ellen mindannyian (t)ehetünk. Tudatos döntésekkel te is csökkentheted az élelmiszerlábnyomod, illetve a pazarlás mértékét. A greenqueen.com által megkérdezett szakértő szerint ennek jegyében érdemes elkezdeni például lefelé enni az élelmiszerláncban.
És itt most nem arra gondolunk, hogy egy menüdet úgy építsd fel, hogy először húsevő állatot, majd növényevő állatot, desszertként pedig csak zöldségeket egyél. Hanem arra, hogy olyan élelmiszereket válassz, amelyeknek előállításához kevesebb erőforrást használtak fel. Jöhet minden, amit egészben ehetsz, süthetsz-főzhetsz. Így kevesebb feldolgozott élelmiszer is kerül a tányérodra, írja a Greendex.

További tudatos döntések
A második lépés pedig nem más, mint olyan élelmiszerek választása, amelyeknek rövidebb az ellátási lánca. A legjobb nyilván az, ha a szomszéd néni kertjében kapirgáló, tőle vásárolt tyúkból készül a vasárnapi húsleves, vagy a konyhaablakodban termő paradicsom és rozmaring kerül a salátádba. De ha ez nem lehetséges, legalább a piacról vagy helyi termelőtől szerezd be.

Ha pedig vásárolsz, tedd átgondoltan: mérd fel előre, mire van valójában szükséged, és miből mennyi kell. Csak annyit vegyél, ami biztosan elfogy, és ne félj a kevésbé szép, de egyébként ugyanolyan finom zöldségektől, gyümölcsöktől sem.
Mégis megmaradt valami?
Ne dobd reflexből a szemétbe, inkább gondold végig, mire tudnád használni. Az interneten szuper recepteket találhatsz maradékból. Ha viszont mégis megmaradt némi étel, annak sem kell a kukába mennie, inkább dobd komposztba. Neked nincs? Másoknak van! Keress egy közösségi komposztpontot a neten, vagy a Share Waste segítségével csekkold, ki fogadná be a közeledben a komposztba szánt hulladékodat.
Apróságnak tűnhetnek, de ha ezeket megteszed, máris sokat tettél élelmiszerlábnyomod és a pazarlás csökkentéséért.
Fotó, grafika: maradeknelkul.hu, nebih.hu
További tartamat az alábbi linkeken találsz
/alkotoenergia
Maradék nélkül Facebook-oldala