ÚJRA! magazin & kiadványok - „Alkotó Energia ÚJRA!”

Az élelmiszernövények tápanyag- és vitamintartalma vészjóslóan lecsökkent. Az ennivaló inkább csak laktat, de manapság egyre kevésbé táplál. Ebben élen jár a nagyüzemi, vegyszeres termesztés.

A zöldségekben, a gyümölcsök és a gabonafélékben található tápanyagok és vitaminok elengedhetetlenül fontosak az emberi szervezet optimális működéséhez. Ám kiterjedt kutatások igazolják, hogy az élelmiszernövények tápanyagtartalma már csak árnyéka önmagának.

Rémisztő adatok

Mintegy fél évszázad alatt jelentősen csökkent a növényi eredetű élelmiszerek tápanyagtartalma, nemcsak a vitaminok, hanem például a protein, a kalcium és a vas mennyisége is – áll a Greendex egyik cikkében.

Brian Halweil, a Worldwatch Institute kutatója 2007-ben publikált tanulmánya szerint a hagyma és a burgonya már egyáltalán nem tartalmaz A-vitamint. A brokkoli kalciumtartalma pedig negyedére apadt, sőt az alma C-vitamin-tartalma is elhanyagolható lett. Míg nagyszüleink korában egy almában négyszáz mg C-vitamin volt, addig mára ez négy mg-ra zsugorodott.

Egy kanadai kutatócsoport huszonötféle zöldséget és gyümölcsöt vett górcső alá. Az eredmény pedig kiábrándító lett. A vizsgált élelmiszernövények kalcium- és vastartalma nyolcvan százalékkal csökkent. Mindezt tetézi az a lesújtó összegzés, hogy a narancsból huszonegy darabot kellene elfogyasztani, hogy A-vitaminból a napi szükségletünket fedezzük.

"Korábban egy gyümölcs is elegendő volt erre..."

A minőség helyét a mennyiség vette át

A bajok okozója a nagyüzemi mezőgazdasági termesztés, amelynek célja a minél nagyobb terméshozam elérése. A nemesített növényfajok vetőmagjai több terméssel kecsegtetnek ugyan, de kutatások szerint is az érett zöldség vagy gyümölcs tápanyagtartalma minimálisra csökken. Ezzel együtt a folyamatos termőföldhasználat, műtrágyázás és vegyszerhasználat miatt a talaj is kimerül. A föld képtelen értékes ásványi anyagokkal táplálni a növényeket.

Egyre magasabb a cukortartalom

A növények a fotoszintézis során a szén-dioxidból cukrot állítanak elő. Míg az ipari forradalom előtt a légkör szén-dioxid-tartalma 280 ppm volt, addig mára már eléri a 420 ppm-et. Ez azt jelenti, hogy minden növény egyre több cukrot termel a többi tápanyag rovására.

Az egészségre gyakorolt hatás

Ha az emberi szervezet nem jut kellő ásványi anyaghoz és vitaminhoz a táplálékból, akkor kialakul a mikrotápanyag-hiány. Ez pedig hosszú távon különféle gyulladásos betegségekhez és elhízáshoz vezet. Mert az étel ugyan laktat, biztosítja a szükséges kalóriamennyiséget, de nem táplál.

Mi lehet a megoldás?

A nagyüzemi mezőgazdaságban termesztett zöldségek és gyümölcsök helyett biogazdálkodásból származó termékeket fogyasszunk!

Ha van lehetőségünk, vegyszer- és műtrágyamentesen veteményezzünk, illetve ültessünk saját gyümölcsfát a kertünkbe! Ugyanis a kutatások szerint a biotermesztéssel nevelt növényeknél a tápanyagcsökkenés kisebb mértékben van jelen.