Sokan álmodoznak tökéletesen nyírt gyepről. A klasszikus pázsit nemcsak munkaigényes, de komoly ökológiai lábnyommal is jár. A klímaváltozás miatt a nyarak egyre szárazabbak, és a víz egyre értékesebb erőforrás, így érdemes átgondolni, valóban a fű a legjobb választás?
Szerencsére a természet kínál fenntarthatóbb megoldásokat
is. Egyre népszerűbbek a pázsit-alternatívák, amelyek kevésbé vízigényesek,
jobban tűrik a taposást, ráadásul gyakran esztétikusabbak és biodiverzitásban
gazdagabbak, mint a klasszikus gyep.
Mikrohere
Az utóbbi évek egyik legígéretesebb
gyephelyettesítő növényévé vált. Apró, sűrűn növő levelei puha, szőnyegszerű
felületet alkotnak, amely még mezítláb is kellemes érzetet nyújt.
Gyökérzetén
nitrogénkötő baktériumok élnek, így természetes módon javítja a talaj
tápanyag-összetételét – vagyis trágyázni sem kell.
További előnye, hogy jól
tűri a szárazságot, alacsonyan marad, így ritkán igényel nyírást, virágai pedig
vonzzák a beporzó rovarokat. Egyetlen hátránya, hogy intenzív taposást nem
visel el huzamosabb ideig, így ha sok gyerek vagy kutya futkározik a kertben,
akkor érdemes kombinálni más növényekkel.
Dichondra repens
A dús, szinte mohaszerűen puha dichondra (magyar nevén kúszó
pázsitszulák) különleges hangulatot ad a kertnek. Kis kerek levelei sűrűn
borítják a talajt, így mutatós, egységes zöld felületet alkotnak. Különösen jól
mutat árnyékosabb, félárnyékos kertrészekben, ahol a fű gyakran gyöngén
teljesít. A dichondra nem igényel rendszeres nyírást, vízigénye mérsékelt, és
jól viseli az időszakos szárazságot is. Nem alkalmas viszont intenzív
taposásra, így inkább díszítő elemként, kerti ösvények, kerti padok köré, vagy
terasz mellé ajánlott.

Szálkás zöldhúr
A sagina subulata a természetes
gyeptársulások állandó szereplője. Apró levelei és finoman ágazó hajtásai
alacsony növésű, zárt talajtakarót alkotnak.
Szinte teljesen gondozásmentes,
betegségei alig ismertek, és ellenálló a taposással szemben is.
Megjelenése
letisztult, természetes hatású, és kifejezetten jól illik a rusztikusabb,
vadonhatású kertekbe vagy modern, ökologikus tájépítészeti megoldásokhoz.
A klasszikus fű lecserélésével nemcsak vizet és időt
takarítunk meg, hanem élőhelyet
teremtünk beporzó rovaroknak, növeljük kertünk biodiverzitását, csökkentjük
a vegyszerhasználatot, és hosszú távon a klímához jobban alkalmazkodó
környezetet alakítunk ki.
A jövő kertje nem a steril, makulátlan gyepre épül,
hanem egy élő, változatos, természetközeli térre, ahol a környezet is
fellélegezhet.