Bár tény, hogy az építőipar az egyik legkevésbé fenntartható ágazat, egyre többen keresik a zöldebb megoldásokat. Környezetbarát anyagokat választani egy felújítás során nemcsak a szénlábnyomot csökkenti, de hosszú távon pénzt is spórol. De mi is számít fenntarthatónak?
Az építőanyagok
tekintetében a fenntarthatóság kérdésköre összetett, hiszen nemcsak ökológiai,
hanem társadalmi és gazdasági szempontból is vizsgálni kell. Az etikátlanul kitermelt fa például –
bár szigorú értelemben megújuló erőforrás – az erdőirtás révén a biodiverzitás csökkenéséhez,
árvizekhez, a termőterület csökkenéséhez és a klímaváltozás hatásainak
felerősödéséhez vezet. Ezért fontos a teljes életciklust figyelembe venni.
Ez alapján a következő 5 alapanyag áll a legközelebb
a valóban fenntartható megoldáshoz:
FSC-tanúsított fa
Az FSC (Forest
Stewardship Council) tanúsított fa olyan építkezési alapanyag, amely
garantáltan felelős erdőgazdálkodásból származik.
Az FSC-jelölés garantálja,
hogy a fa kitermelése környezetkímélő módon, a biodiverzitás megőrzésével és a
helyi közösségek jogainak tiszteletben tartásával történik.
Fenntartható
választásként nemcsak a természetes erőforrások megőrzéséhez járul hozzá, hanem
átlátható ellátási láncot is kínál, amelyben a fogyasztók megbízhatnak. Az FSC-jelölés
így hosszú távon elősegíti az ökológiai egyensúly megőrzését, miközben
esztétikus és tartós építési alapanyagot biztosít a modern, környezettudatos
építészet számára.
Vályog
A vályog az egyik legrégebbi és legtermészetesebb építőanyag, amely
napjainkban újra egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható
építészetben. Helyben rendelkezésre álló alapanyagokból – agyag, homok, iszap
és szalma – készül, így előállítása minimális környezeti terheléssel jár,
és szinte teljes mértékben újrahasznosítható. Kiváló hő- és páraszabályozó
tulajdonságainak köszönhetően egészséges beltéri klímát teremt, miközben
energiatakarékos megoldást kínál. A vályogépítés egyszerre hagyományőrző és
modern, hiszen a természetes anyaghasználat mellett korszerű
technológiákkal kombinálva tartós, esztétikus és környezetbarát falak húzhatók
fel belőle.

Szalma
A mezőgazdaság
mellékterméke, amelyből falpanelek, szigetelés és bálaházak készülnek.
Kiváló hő- és hangszigetelő, tűzálló burkolattal biztonságos. A szalma nagy
mennyiségű szén-dioxidot köt meg, így csökkenti a klímaváltozás hatásait.
Bambusz
A bambusz egyik
szuperképessége, hogy három-öt év alatt újranő, a másik pedig, hogy kiemelkedő
szénmegkötő képességgel rendelkezik. Utóbbi azt jelenti, hogy egy hektár
évente 12 tonna CO₂-t raktároz el. Rendkívül erős és tartós, bár fő szerkezeti
anyagként még nem engedélyezett mindenhol. Padló, burkolat, bútor
viszont bátran készülhet belőle.
Kenderbeton
A kender rostjaiból,
vízből és mészből készülő biokompozit könnyebb a betonnál, jobban szigetel
és karbonnegatív: több CO₂-t tárol, mint amennyi a gyártása során
felszabadul. Páraáteresztő, így egészségesebb beltéri klímát biztosít.
További fenntartható hőszígetelő megoldásokról ITT olvashat.
Fotó: 123RF/Természetes Életterek T.É.T



