Még ha az út elején tartunk is, az építőiparban és társadalmi szinten egyaránt kibontakozóban van egy szemléletváltás: egyre keresettebbek ugyanis az időtálló, egészség- és környezetbarát otthonok. Szerencsénkre dédapáink ezrével építettek ilyeneket.
Pontosabban:
sokszázezrével. Ekkorára – megközelítőleg 600 ezerre – tehető ugyanis a
vályogfalazatú házak állománya idehaza. Hogy elnyűhetetlenek, arra létezésük a
bizonyíték. Ami azonban kevésbé nyilvánvaló, az a falaikat borító vályog
vakolat egészségre gyakorolt hatása. Elsőként az, hogy a vályog nem tartalmaz
semmilyen vegyi anyagot, így nincs káros kipárolgása sem.
Emellett természetes,
50-55 százalékos páratartalmat garantáló páraszabályozó képességgel bír, aminek
köszönhetően minimalizálja a penészedés esélyét.
Adalékmentes, így allergiásoknak
is ajánlott, továbbá antisztatikus felület, ami nem töltődik fel statikusan,
drasztikusan lecsökkentve ezzel a szálló finom por mennyiségét beltéren. A
vályog ráadásként képes közömbösíteni a kellemetlen szagokat és a levegőben
lévő illékony szerves vegyületek is. Legalábbis akkor, ha engedik neki.
Különleges bánásmód
„A
vályog másfajta tudást igényel. Olyan tudást, aminek sajnos itthon nincs
iskolája. A tapasztós módszereket még csak-csak meg lehet tanulni, de az ezen
alapuló technika kortárs változatát nem”
– mondja Koró Beatrix Mandulavirág, a
környezettudatos építőanyag népszerűsítését zászlójára tűző Természetes
Életterek T.É.T.
családi vállalkozás egyik életre hívója. Társa és párja, Nagy Sándor
hozzáteszi: a kőművesek tankönyvében nagyjából egy oldalt szentelnek a
vályognak, így a mai szakemberek az iskolapadból felállva egyszerűen nem
tudják, mit szabad (és mit nem szabad) tenni ezekkel a házakkal.
„Ráadásul
nem elég a tudás és a sokéves tapasztalat. Meg kell tudni érezni, amit a ház
érez, hogy rájöjjünk, mi a baj, és hogyan tudunk rajta úgy segíteni, hogy
meghosszabbítsuk az életét”
– érzékelteti a felújítások specialitását Sándor.
Régi és új találkozása
A
vályogházak ugyanis annyira különböznek a modern otthonoktól, hogy sok esetben
a különféle technológiák együttes és átgondolatlan alkalmazása okozza a legtöbb
kárt az az állagukban. Gondoljunk csak bele! Azok a falak akár többszáz évig is
álltak letapasztva, sokszorosan lemeszelve. Hiszen gondos lakóik minden
tavasszal kívül-belül átkenték fehér mésszel a falakat, hogy védjék azok
állagát.
Az építőipar viszont felfedezte magának az új típusú vakolóanyagokat,
amelyekben cement és gyanta van, és egy idő után ezeket kenték rá a házakra.
Ezzel pedig éppen azt a tulajdonságukat fojtották meg, ami a legértékesebb
volt: a páraáteresztő képességet.
Míg
azonban a modern megoldások sokszor nem kompatibilisek az olyan természetes
anyagokkal, mint a vályog és a mész, fordítva ez már nem igaz. A megfelelő
felviteli móddal ugyanis a természetes építőanyagok bárhova beilleszthetők.
„A
vályog és mészvakolatok, glettek és festékek akár a város kellős közepén, egy
panellakásban is képesek természetes életteret, természetközeli érzést és
élhetőbb klímát biztosítani. Tudjuk, hogy ma már mások az igények, mint régen,
hiszen simább, ellenállóbb felületeket szeretnénk magunk körül.
Éppen ezért
minősített anyagokkal dolgozunk a felújításaink során, amelyek egyszerre
képesek visszaengedni a természetet az otthonokba, és garantálják az esztétikus
hatást, ráadásul waxolhatók vagy viaszolhatók is, így cseppállóvá tehetők”
– sorolja az előnyök végtelennek tűnő sorát Sándor.
Természetesen természetesen
És még mindig van tovább. A fenntartható szelíd
építési módok ugyanis a környezettel is kíméletesek.
A vályog vakolat olyan természetes anyagokból
készül, mint az agyag, a homok és a víz, amelyek könnyen elérhetők, és jellemzően
kisebb környezeti hatással járnak.
Előállításához alacsony primerenergia
szükséges, életciklusa végén pedig 100 százalékban újrahasznosítható vagy
komposztálható. Az építés során nem termelődik káros építési hulladék, a száraz
építési technológiák bevonásával pedig jelentősen csökkenthető a
vízfelhasználás.
Fotók: Vályog Mész Természetes Életterek Fb