Képzelj el egy olyan a világot, ahol bármely évszakban termeszthetsz tápanyagdús növényeket a konyhádban. Isten hozott a mikrozöldségek univerzumában!
Ezek a kicsi, vibráló növények táplálékkal teli
erőművek, melyek ígéretes megoldást kínálnak arra, hogyan nézzünk szembe a
klímaváltozással és a fenntartható élelmiszertermelés jelentette sürgető
nyomással.
Kezdjük a legfontosabbal: a mikrozöldségek
valóban fenntarthatóbbak, mint a nagy ipari farmokon teljes érésig növesztett
növények, amelyekre gyakran permetezőszereket és más vegyi anyagokat
használnak, majd száz kilométeres távolságokat tesznek meg a tányérunkig.
Ezzel
szemben a mikrozöldségek nevelgetéséhez választhatunk bio magokat, tőzegmentes
komposztot és fenntartható erőforrást – az ablakpárkányra érkező napsugarakat
vagy az összegyűjtött esővizet.
De mik is azok a mikrozöldségek?
Ahogy a nevükből is sejthető, a mikrozöldségek
ehető zöldségek és gyógynövények fiatal „palántái”. Ellentétben azonban utóbbi
kettővel, amelyeket hetekig vagy hónapokig nevelgetünk, a mikrozöldségeket a talajból
előbukkanó első levélke megjelenése után 7-10 nappal már lehet aratni és
fogyasztani.
Figyelem!
Nem összetévesztendők a csírákkal, amik nem talajban, hanem vízben nőnek, és
néhány nap alatt leveleket hoznak.
A
mikrozöldségek intenzív ízük miatt népszerű összetevői salátáknak,
szendvicseknek és más ételeknek. De nemcsak az ízlelőbimbóinknak kedveznek, a
környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
A termesztésükben alkalmazott
fenntartható gazdálkodási gyakorlatok segíthetnek csökkenteni a
vízfelhasználást, minimalizálni a permetezőszerek és más vegyi anyagok
használatát, valamint elősegítik a biodiverzitást.
Termesztésük ráadásul városi
környezetben – akár egy kicsi erkélyen vagy egy napsütötte konyhapulton – is
megvalósítható, ami nagyban segíthet csökkenteni az élelmiszerek szállításának és
csomagolásának ökológiai lábnyomát.
Kicsi, de erős
Apró termetük ellenére a mikrozöldségekbe
rengeteg jó belefér. Kutatások igazolták, hogy a mustár, a kelkáposzta, a
rukkola, a spenót és a bazsalikom magja káliumban, vasban, cinkben és
magnéziumban gazdag.
Ezen felül tele vannak antioxidánsokkal, továbbá magas a
C-, E- és K-vitamin tartalmuk – akár 40-szer magasabb is lehet, mint a
kifejlett növényeké.
Rostokban szintén bővelkednek, így nem csak az
immunrendszernek, az emésztésnek is komoly erősítést jelentenek.
Mindezek
dacára nem igényelnek összetett gondozást, így akár kezdő konyhakertészek
számára is garantált a siker- és az ízélmény!
Fotók: 123RF