A Balaton-felvidéki falu, Mindszentkálla egyik százéves, bazaltkőből épült parasztházához érkezve már az udvar is sokat sejtet a házigazdák kreativitásából.
A magas kőfalak mögött széttárt szárnyú mészkő angyalok, fagyökereken pihenő öblös madáritató tálak, organikus szobrok és plasztikák lakják az udvart, hófehér virágok – margaréták, tulipánok, rózsák – ölelésében.
Tóth Tamás kőszobrász és öltözéktervező
felesége, Anna otthonában megtudjuk, milyenek a hétköznapok a kerubok
kertjében.
„Ez
itt a kő hazája, itt a mi helyünk!” – ezzel a felismeréssel
kezdődött a nyolc évvel ezelőtti építkezés, amikor a lepukkant, sőt egyenesen
romos parasztházat megvásárolva házigazdáink belefogtak a felújításba, hogy
igazi otthonra találjanak e vidéken.
A döntést hosszú évek előzték meg, amíg
nyaranta a kapolcsi Művészetek Völgye forgatagában állították ki Tamás
szobrait, vagy vasárnaponként egész évben a káptalantóti kézműves piacra
utaztak, hogy standjukon is találkozhasson műveikkel a közönség.
A lakberendezőből lett szobrász ugyanúgy vegyíti kőmunkáiban
a szépséget és a funkcionalitást, ahogy azt az enteriőrök tervezésénél is
illik: tudva, hogy így jön létre az a harmónia, amelytől ellenállhatatlan
vágyat érez a szemlélőből lett vásárló... Biztos kézzel nyúl a kemény anyaghoz,
mert fejében már ott a gondolat, a formába kívánkozó alak.
Gyakran használ izgalmas, természetes
anyagtársításokat: öreg deszkákkal, uszadékfával, kifordult gyökerekkel
házasítja simára csiszolt kőszobrait, melyek megtalálják helyüket akár
beltérben, vagy leginkább teraszok, kertek, udvarok hűvösében. Ahol kisvártatva
madársereg gyűlik a kerti itatók köré, a méretes mészkőtálakban pedig kisebb
köveket, szárított virágokat, tárgyi emlékeket tarthat az ember.
A kisebb és
nagyobb angyalok pedig kiválóan alkalmasak házőrzésre, babavárásra,
vendégmarasztalásra.
Tamás, az alkotójuk is legkisebb gyereke születésekor
lett jóban velük, akkor kezdte faragni a szárnyas őrzőket saját családi házukba
és mások örömére.
Itt, e felújítandó házban is minden kő- és famunkát ő maga
végzett, mesterembert nem kellett alkalmazni a hároméves munkafolyam alatt.
Most a legújabb elkészült részt, az istállóból lett kislakot járjuk körül,
melyet az idelátogató családtagok és barátok számára terveztek Annával.
Az otthonos melléképületet a fedett terasszal kötötték
össze a főépülettel, mely alatt a szinte egész évben használható nyári konyha
és szabadtéri étkező is elfér.
Ez utóbbiakat a néhai ólból és kamrából
alakították ki, a hátulsó főfalat meghagyva, a bontott téglákból rusztikus
padlózatot és konyhapultot építve.
A régi gerendákból árnyékoló pergola készült
az étkezőasztal fölé, melyre a háziasszony, Anna vásznai és csodás függönyei
kerülnek nyaranta. Mert a szakmája szerint ruhakészítő, háromgyerekes édesanya
nemcsak varrja és tervezi a női és gyerekruhákat, de szenvedéllyel gyűjti is a
régi korok lakástextíliáit, öltözékeit.
Szívesen hordja a legszebb darabokat,
nemcsak a fotózás alkalmával, de akár brióssütés közben is.
Hisz a textilek
mellett legújabb passziója a sütés: ízletes pékárui percek alatt elfogynak a
családtagok és a vendégek között.
S itthon, amerre a szem ellát – kerti
pamlagpárnák, térelválasztó vásznak, függönyök, asztal- és ágyterítők, fogason
pihenő antik hálóruhák –, egytől egyig minden textil a saját gyűjteményéből
való, vagy régi vásznakból készült, szintén kézimunkával.
Fehérségük jól illik
a festett-koptatott fenyőbútorokhoz, melyek némelyike családi hagyaték,
nagyszülői örökség, de vannak köztük átalakított áruházi példányok is.
Stílusukban illeszkednek a kis ház rusztikus, fuga
nélküli kőfalaihoz és a hódfarkú tetőcserépből készült padlózatához, a
keramikus barátok áttört fehér kerámiáihoz egyaránt, nem mellesleg szépen rímelnek a
kertben ácsorgó kerubok fehér szárnyaival, akik egész évben kitartóan várják a
betérő vendégeket ebben a varázsos mindszentkállai angyalkertben.
Legyetek a
vendégeik ti is!