Vizit a Balaton-felvidéki vagány loftlakásban, amit egy romos raktárból álmodott meg a tulajdonos. Koller Kati több évtizede menti e táj épített örökségét, létrehozva a sokunk által kedvelt, emblematikus épületeket: legyen az galéria, könyvtár, borászat és butikhotel.
A galerista- üzletasszony szerint, más emberré válik, ki otthonra lel e vidéken.
Szabadabbá, kiegyensúlyozottabbá, jókedvűbbé válsz, amikor a nagyvárosból megérkezel vidéki otthonodba. Mióta szerelem számodra Köveskál, és mi ragadott meg ebben a tájban, amit máshol nem találni?
A történet egy harminc évvel ezelőtti kirándulással
kezdődött, melyet kamasz lányommal ejtettünk meg a Balaton körül. Köveskálra, e
bájos és máig autentikus faluba érve mindkettőnk szíve megdobbant, és azonnal
tudtuk, hogy ez lesz a mi helyünk!
"Rengeteg külföldi nyaralás után, a
művészethez való vonzódásom okán ugyanazt a hangulatot találtam meg itt, mint akár
a Dél-Francia vidéken, Provence tájain."
El is határoztam, hogy a megvásárolt
romos ingatlan felújításával festőiskolát alapítok. Az ötletből végül a környék
első olyan butik-hotelje lett, ahol a vendégek egyszerre leltek a vidék nyugalmára
és a legmagasabb szintű luxusra, miközben elmerülhettek a táj hangulatában, ízeiben,
illataiban. Az újjávarázsolt kúriaépület tetőterében végül megvalósult a
műterem, melyben az alkotni vágyók is kiélhették tehetségüket. S, bár azóta a Káli
Art Inn tulajdonosa cserélődött, az általam elindított művészeti élet
megmaradt a falak között.

A több évtizedes folyamatos építkezésed olyan helyeket is eredményezett, melyek egyrészt a kreativitásod eredményei, ugyanakkor a vidék kulturális életének szerves részei. Honnan ered a kivételes ízlésed és mely projektek kötnek le a mai napig?
Az intellektuális világlátás, a művészetekre való nyitottság
már a neveltetésemből, majd saját érdeklődésemből fakadóan is meghatározó
közegem. Gyermekkorom óta rajzolok-festek és ezt a művészi vénát a későbbi divatkollekcióimban,
bécsi üzleteimben, majd a műgyűjtésemben is kamatoztattam.
"Mindig megláttam az
értéket abban, amiben mások nem találták: legyen az egy népi használati tárgy,
vagy értékes képzőművészeti hagyaték, melynek festményei a szállodámat
díszítették és adtak a háznak olyan miliőt, mely akkoriban még egyedülállónak
számított."

E hibrid kínálatból állt össze a Magazin nevű galériám
kezdeti anyaga, melyet 2020-ban egy lepusztult istálló málladozó falaiból
építettem fel az eredeti gerendázatból, helyi kövekből, burkolatokból. Jelenleg
a rusztikus épület nyitott galériaként, antikvitásként, sőt kulturális
találkozóként üzemel, ahol kortárs tárlatok, tematikus estek, jóízű
beszélgetések és borkóstolók váltják egymást hetente. Kedvenc bridzsversenyeim és
nagyszülői szerepem mellett jelenleg ez a közösségkovácsoló művészeti
szervezőmunka teszi ki nyugdíjas hétköznapjaimat.
Beszéljünk legújabb "gyermekedről", az indusztriális hangulatú loftról, mely a falu közepén várja a vendégeid. Milyen állapotban lett tiéd az avitt raktárépület és mi volt a felújítás koncepciója?
A régóta üresen álló egykori TSZ-épületet – ahol anno
szőlőfeldolgozás zajlott – már évtizedek óta kinéztem magamnak és tervezgettem
az újrahasznosítását.
"Számos ötlet közül végül egy retróval kevert ipari stílusú,
loft-jellegű szálláshely született a két évig tartó újjáépítés során, melyben egyrész
megóvtam az épület használható értékeit, de közben összkomfortosan modern
lakóhelyet alakítottam ki."
A légies vaslépcsővel megközelíthető galériaszint és
az utólag kialakított fürdőszoba is helyet kapott az emeletnyi magas, egybenyitott
térben, ahol vas fogópárok helyettesítik a mennyezetet.
Eredeti darab a bejárat
síneken gördülő rozsdás vasajtaja, valamint az antik berendezés: a felújított thonett
székek, az újrakárpitozott art-deco fotel, az ipari retró lámpák, a néhai
műhelyekből származó vasszékek, a régi fa evezők, a vintage szőnyegek.
Ám a modern
stílusú, főzőszigettel ellátott konyha, a két fürdőszoba, a teljes gépészet és
fűtésrendszer már a legkorszerűbb magas minőséget hozza.
A komoly kihívást
jelentő építkezés legjobb része a berendezés összeválogatása volt, melyben
saját bútorgyűjteményem és a Magazin galériában sokasodó műtárgyaim számos darabja
is otthonra lelt.
"Mert a gyűjtés olyan szenvedély, amiben csak a tárolóhely
jelenti a korlátot, maga a kincsvadászat örök szerelem marad."
Ez az életérzés
tükröződik ebben a rendhagyó enteriőrben is, ahol egy műteremlakás hangulatát
ugyanúgy megtalálja a vendég, mint a balatoni táj miliőjét és a régi falusi nyarak
emlékét. Ahogy minden eddigi enteriőröm, egy kicsit ez is rólam szól…
Fotók: Böjtös Kinga