Akik példásan gazdálkodtak a szülőktől származó örökséggel, és a retró hangulatot leporolva, saját tervezésű, igazi tóparti miliőjű, számtalan redesign ötlettel spékelt vendégházat álmodtak meg Dörgicsén.
Amikor Pomázi Viktor lakberendező és Lacfi Ági stílustanácsadó a vendégházába kaptam meghívást, biztosra vettem, hogy a jól működő páros
ismét nagyot alkotott…
A kíváncsi szemek elől eldugott, panorámás Mesehely
kulcsát egymás kezébe adják a vissza-visszatérő családok, akik a vidéki élet
minden élményét és az otthonos kényelmet egyszerre találják meg a néhai avítt
présház átlényegült falai között.
Most van
időnk körbejárni a meglepően tágas nyaraló enteriőrjeit, majd felidézni a
felújítás emlékezetes pillanatait a kertvégi romantikus hencsergőben. Melynek
teteje egy vaslépcsőn megközelíthető, impozáns házi panorámakilátóban végződik,
mintegy dokumentálva a tervező háziúr lehetetlent nem ismerő fantáziáját és
térrendezési megoldásait. Kérdéseimre Ági, a páros kommunikátora válaszolt.
A Balaton megunhatatlan szépségével nemcsak otthonotok emeletéről, de e vendégház kertjéből sem lehet betelni… Milyen gyerekkori élmények kötődnek a présházból lett nyaralóhoz? Tudtok-e az eredetéről, szüleitek miként hasznosították a megvásárlás után?
Az ingatlant húsz évvel
ezelőtt vette meg édesanyám. Az előző tulajdonosnak, egy környékbeli gazda és
vállalkozónak korábban szőlője volt itt. Akkor némileg másképp festett a ház,
de a pince-présház tagolás megvolt, és meg is maradt. Anyu a saját ízlésére
szabta és megnövelte az előtetőt, ami mindenki legkedvesebb helye azóta is,
hiszen kint is vagyunk, bent is vagyunk, konyha is, pihenő is, és rálátunk a
csodás panorámára.
Amikor tiétek lett a ház, gondolkoztatok-e az eladásán, vagy egyértelmű volt az újrahasznosítás? Mit tartottatok meg a régi hangulatból, és mi volt, ami nem tűrt halasztást a korszerűsítés terén?
Eladásra egy pillanatra sem gondoltunk, viszont mivel közel
lakunk, nyaralni nemigen járnánk át Dörgicsére. Így egyértelmű volt, hogy
máskép kell hasznosítanunk. A kert ugyanilyen hangulatú volt, a medencét
korszerűsítettük, újrabéleltük, kényelmes, széles lépcsőket kapott. Okosabb,
élhetőbb és kellemesebb beosztást kapott az alsó szinten a
nappali-konyha-étkező. Jó időben mindenki a teraszon eszik-iszik, de mivel
egész évben nyitva vagyunk, bent is meg kellett oldani az étkezés lehetőségét.
Ide teljesen új bútorok kerültek. Az emeleti hálókat inkább csak
felfrissítettük, az elrendezésen nem változtattunk.
Viktor legendás gyűjtőszenvedélyét az otthonotokban is számos régi tárgy és bútordarab őrzi. Melyek e ház berendezésének legrégibb tárgyi emlékei és legötletesebb újrahasznosító-projektjei?
A gyűjtőszenvedély
közös, ám Viktor erőssége egy-egy régi tárgy újragondolása. A legrégebbi talán
a konyha falitékája, amely most fűszertartó, és a dohányzóasztallá alakított
különleges, páros kukoricamorzsoló. A beltéri étkezőasztalt ritkábban
használják, ezért az asztallap kapott négy, fékezhető kerekekkel felszerelt
zongoralábat, így a konyhapult alá gurítható, és elférnek alatta az egymásba
rakható székek.
Az avítt barna fafelületeket festéssel tüntettétek el, ahogy az egész épület üde, világos árnyalatokkal frissült, melyben néhol erőteljes kolorokat használtatok. Miként állt össze a színek, burkolatok, textíliák összhangja?
A zöld-kék színösszeállítás közel áll hozzánk, a zöld a
természet, a harmónia, a kék a víz, a nyugalom. Voltak is már ilyen színű
tárgyaink, konyhai zománcozott edények, tölcsér, tejeskanna, ezek most is ott
láthatók.
Nagy kedvencünk volt egy sajnos most már nem kapható IKEA-konyhabútor,
mindenképpen azt akartuk oda, aztán a Hephaistos házában találtunk egy
színeiben, stílusában nagyon odaillő tapétát, így ez lett üveglappal borítva a
konyhafal borítása. Ezek a kicsit tompa zöldek és kékek a kinti természethez is
passzoltak, így a zöld a házon kívül is megjelenik.

A nappali burkolata
vidékies terrakotta, szépen leföldeli a domináns színeket. A hálókban törtfehér
lett a faburkolat és a padló. Franta Ági pasztellrózsaszín és sárga hajtogatott
papírlámpái viszik be a színt, ezekre rímelnek a falon a képek színei. Egy
citromsárgára festett régebbi komód dobja fel a közlekedőt egy vicces IKEA-gyereklámpa
társaságában.
Külön élmény a ház édeni kertje, mely a tágas fedett terasszal, a nagy medencével és a vastraverz-tetejű pavilonnal minden kényelmet biztosít az itt lakóknak. Milyen alapokról indult anno a kertrendezés, és mennyi munkát jelent a folyamatos gondozása?
Az előző tulajdonos
nagy kertrajongó volt, így mi már húsz éve sok szép fát és bokrot kaptunk a
házzal. A medence melletti takarófal tövébe kívánkozott egy ágyás, még Anyu
telepítette ide a levendulák zömét, a rózsákat, hortenziákat, Csupa olyan növényt,
amely bírja a sok napfényt.
Mi továbbfejlesztettük a kertet csepegtetőcsővel, öntözőrendszerrel.
Lett egy kis fűszerkert a ház oldalánál, olyan magasságban, hogy amint
elmegyünk mellette, muszáj megsimogatni, megszimatolni a növényeket, amint az
óriási levendulákat is.
A pince tetejére, a régi betontükör helyére egy
pozsgásokkal beültetett zöldtető került. Ültettünk pár tő málnát, ribizlit is,
hogy a vendégek csemegézhessenek belőle. Mivel fontos nekünk, hogy a vendégek
ápolt kertet élvezhessenek, hetente gondoztatjuk a kertet, visszavágatjuk az
óriási fűzfa szoknyáját, nyíratjuk a sövényt.
Saját nyaralási szokásaitok tükröződnek vissza a terekben? Inspirálták-e utazásaitok a ház kialakítását?
Mindig megpróbáljuk
elképzelni, hogy mi minek örülnénk, hogyan éreznénk jól magunkat egy nyaralás
alatt, és ahhoz alakítjuk a körülményeket. Így lett az elvonulásra kifejezetten
alkalmas szaletli is, ahonnan belátjuk a medencét, a házat, de mégis kicsit
külön lehetünk. Gondoltuk, hogy csodás lenne látni azt a panorámát, amit húsz
éve, amikor a szomszédok fái még kisebbek voltak, hát megcsináltuk a kilátót, ahol
nem egy vendégünk órákat ücsörög a táj szépségében elmerülve, egy pohár balatoni
borral a kezében.
További tartamat az alábbi linkeken találsz
/alkotoenergia
Viktory Factory Home