Felelős Gasztrohős Alapítvány: falatonként formálni a jövőt

A fenntarthatóságról sokat beszélünk, mégis ritkán jut eszünkbe a konyhában. Pedig az, amit megveszünk, megfőzünk és megeszünk, alapvetően formálja a bolygó jövőjét. A Felelős Gasztrohős Alapítvány azon dolgozik, hogy ez a felismerés minél több emberhez eljusson.

A tányérok valós súlyáról Lehel Zsuzsannával, a Felelős Gasztrohős Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

Amikor a fenntarthatóság szóba kerül, legtöbben az energiára, a közlekedésre vagy a hulladékra gondolnak. Az étkezés viszont ritkán jelenik meg ebben a kontextusban. Miért lehet ekkora vakfolt ez a terület?

Valóban, sokan nem is sejtik, mennyire szorosan kapcsolódik az étkezés a globális környezeti folyamatokhoz.

"Pedig az élelmiszergazdaság használja a világ édesvízkészletének mintegy 70 százalékát, és a mezőgazdaság a globális üvegházhatású gázkibocsátás akár harmadáért is felelőssé tehető."

Ehhez jön még az élelmiszerhulladék és a hatalmas földterület-igény. A tányérunkon keresztül nagyon is hatunk a bolygóra.

Ez már önmagában meglepő, és rögtön árnyalja azt a képet is, hogy mit nevezünk „fenntartható étkezésnek”. Miben több ez annál, mint hogy egészségesen vagy bio módon eszünk?

Ez egy sokkal tágabb fogalom, amit az Alapítványnál is három pillér mentén közelítünk meg:

"a hazai és szezonális alapanyagok választása, a hús- és tejtermékfogyasztás csökkentése, valamint az élelmiszerhulladék mérséklése."

Ezek azok a területek, ahol a mindennapi döntéseink valódi környezeti hatással bírnak.

Komoly témák, a működéseteket mégis könnyed, játékos hangvétel jellemzi.

Az elején klasszikus brosúrákkal és plakátokkal dolgoztunk, de azt vettük észre, hogy az információ önmagában kevés. A száraz tények nem feltétlenül bizonyulnak elégségesnek ahhoz, hogy valaki tartósan változtasson a szokásain. A pozitív megközelítés viszont segít kapcsolódni, és megmutatja: nem kell mindent egyszerre megoldani.

Ráadásul nem „egyben” próbáljátok átadni a fenntarthatóság egészét, hanem témákra bontjátok. Mit ad ez hozzá a szemléletformáláshoz?

Így mindenki megtalálhatja azt a területet, amihez éppen kedve vagy bátorsága van. Van, akit a húsfogyasztás érdekel, mást a szezonalitás vagy az élelmiszermentés. A lényeg, hogy nem kell mindent egyszerre csinálni — elég, ha valamilyen irányban elindul a gondolkodás.

Ha már belépési pontok: mik azok a leggyakoribb tévhitek, amelyek újra és újra előkerülnek?

A hús kérdése biztosan ilyen. Sokan gondolják, hogy minden étkezéshez szükség van rá. Mi sem tiltani akarunk, inkább csak arra bátorítunk, hogy tudatosan iktassanak be az emberek húsmentes fogásokat. Ez már önmagában is pozitív hatással van az egészségre és a környezetre egyaránt.

Hasonló félreértés övezi a „szuperélelmiszereket” is?

Sokan hiszik, hogy csak egzotikus alapanyagokkal lehet egészségesen étkezni. Pedig a köles, az alma, a hazai gombák vagy a csipkebogyó beltartalmi értéke is kiváló. Ráadásul az importált szuperfoodok gyakran komoly környezeti és társadalmi terheléssel járnak, miközben a hazai alapanyagok egy karnyújtásnyira vannak – azaz nem kell azokat szállítani, sőt, talán még csomagolni sem.

A jó döntések nem csak otthon születhetnek meg, hanem házon kívül is, például amikor kiválasztjuk, melyik étteremnek szavazunk bizalmat. Hogyan látjátok a vendéglátóhelyek szerepét ebben a folyamatban?

Bár nehéz gazdasági helyzetben vannak, egyre több hely küldetésként tekint a fenntarthatóságra.

"Ha az étlapon megjelenik az alapanyag származása, ha vannak kreatív húsmentes főételek vagy fermentált elemek, az mind tudatos gondolkodásra utal. Fogyasztóként érdemes ezekre figyelni."

De olyan is van, amit vendégéként nem feltétlenül veszünk észre. Kevésbé látványos például élelmiszermentés, amikor a tányérdekoráción olyan növényi elemek jelennek meg, amelyek másként nem felhasználhatók.

Az elmúlt években több kampányotok is nagy visszhangot kapott. Volt olyan, ami különösen megmutatta, hogy működik ez a megközelítés?

Ilyen volt a Szívószálmentes Augusztus vagy a legutóbbi kombucha- és kovászcsere is. Ezekben nemcsak alapanyag, hanem tudás és közösségi élmény is cserélődött, ami nagyon erős hatású.

Ha egy kicsit előretekintünk: milyen változást látnátok szívesen 5–10 év múlva a magyar étkezési kultúrában?

Nagyszerű lenne, ha az ünnepi asztalokon is nagyobb szerepet kapnának a növényi fogások, és csökkenne a hús központi szerepe. Nem eltűnésről, hanem arányváltozásról beszélünk – ez már generációs szinten is sokat számítana.

Kövesd te is a Felelős Gasztrohős Alapítvány munkáját!

Példa&Érték

Felelős Gasztrohős Alapítvány: falatonként formálni a jövőt

NSzM

További cikkek

Otthon

Példa&Érték

Körforgás