Zöldítő úton: a növények csendes forradalma

Magokat oszt, növénycserére buzdít, balkonkertészeket képez – Bajzák Anna küldetése, hogy visszavezessen minket a természet ritmusához. Virtuális közösségi kertjében bárki megtapasztalhatja, hogyan adhat a kertészkedés fókuszt és mentális támaszt a rohanó világban.

A covid idején robbanásszerűen érkezett meg az emberek életébe az igény a természettel való (újra)kapcsolódásra. Mi maradt meg ebből a lendületből mára?

Valóban: a lakásokba beszorulva újra elkezdtük felfedezni azokat az apró örömöket és helyben elérhető forrásokat, amik reményt adnak, felderítenek, és segítenek a megküzdésben. Egyre többen ismerték fel, hogy ha növényekkel foglalkoznak, az segít nekik a jelenre fókuszálni. Én magam 2015-ben elindítottam a Plan t Together mozgalmat, és éveken át rendületlenül osztogattam vetőmagokat és tanácsokat a városlakóknak.

"A járvány felerősödésével aztán hozzánk, körénk kapcsolódva is egyre többen kezdték el felfedezni a magról nevelés szépségét."

És bár tény, hogy a lendület azóta alábbhagyott, van egy nagyon fontos hozadéka annak az időszaknak: azóta könnyebb transzparensen kommunikálni a hogylétünkről, és segített felismerni, hogy mi mindent tehetünk a mentális egészségünkért – közöttük például olyan hobbikkal, mint a kertészkedés vagy a növénynevelés.

Közben pedig a Zöldítők társadalmi vállalkozás keretein belül életre hívtad a balkonkertész képzést és a virtuális közösségi kert néven futó tanulócsoportodat is. Hogyan lehet a digitális térbe átköltöztetni egy ízig-vérig kétkezi tevékenységet?

Az online térben ki tudjuk tágítani az időt. Egyrészt a képzés így rugalmasan végezhető, és könnyen beilleszthető az emberek rohanós hétköznapjaiba. Másrészt a kertészkedés egy hosszú, időigényes tevékenység, amit be kell tervezni, jól kell időzíteni. Ha ezt egy élő rendezvénysorozatba próbálnánk belesűríteni, annak hatalmas lenne a karbonlábnyoma. Egyébként pedig: a lényeg a valódi térben történik. Az oktatásaimnak alappillére, hogy ne a gép előtt töltsék az emberek az időt. Ott csak megkapják a feladatot, aztán mennek, matatják a földet, figyelik a magokat.

Ezzel az izgalmas kombinációval és a filozófiádra jellemző élményalapú megközelítéssel kiket tudsz közelebb vinni a növények világához?

A növénycsere-közösség például minden korosztályon átível. A magját az Y és Z generáció adja, de szép számmal jelen vannak az idősebbek is, akik számára fontos a közösségbe tartozás, sőt, sokszor jönnek velük az alfa generációs unokáik is. Ha pedig érdeklődési kört vagy célokat nézünk, akkor kiemelném azokat a szülőket, akik a gyermeküknek szeretnének továbbadni valamit abból az élményből, amit ők éltek át fiatalon a saját nagyszüleiknél. A balkonkertész képzésen pedig az elmúlt évek tapasztalata alapján a 20 és 45 év közöttiek vesznek részt a legnagyobb számban.

"Közülük sokan valamilyen veszteségélmény feldolgozásához találnak támaszt a növények felé fordulásban, de sokuk számára a felelős felnőtté válás kísérője a növényekről való gondoskodás."

Az online tér ráadásul azok számára is biztonságot jelent, akik visszafogottabb szociális életet élnek – márpedig a növényekkel kapcsolódók között sok az introvertált személyiség.

Bármivel és bármiért is nyisson az ember a magok és palánták világára, jóval többet kap annál, mint ami a cserépben életre kel. Mit taníthat nekünk akár már néhány cserepes?

A balkonkertészeim visszajelzéséből idézek: türelemre, nyitottságra, törődésre, kitartásra, céltudatosságra, magabiztosságra nevelnek.

"Emellett ha a figyelmünket egy élet növekedésére összpontosítjuk, az óriási hatással van ránk. A természet is képes dopaminforrássá válni, csak egy kicsit másféleképpen, mint az okostelefon vagy a social media. Ez egy jóval lassabb világ."

Viszont ugyanúgy meg lehet örülni egy zuzmónak vagy egy gombának, ráadásul ha erre szoktatjuk át a fókuszunkat, a négy falon kívül is sokkal több apró életet fogunk észrevenni, felismerni.

Hol vannak a legnagyobb csapdák ezen az úton? Hiszen a természetet is egyre jobban bekebelezi az üzlet...

A kereskedelem fő üzenete, mely szerint bármi bármikor elérhető, könnyen feléleszti az emberekben a vágyat, hogy akár novemberben is nekilássanak paradicsompalántát nevelni. De az én módszeremben pont az a lényeg, hogy kapcsolódjunk a természettel, és felvegyük annak ritmusát, ne pedig leuralni akarjuk.

"A másik nagy csapda, hogy a jó szándék ellenére a zero waste tippek többsége félrevezető. A környezetbarátnak beharangozott megoldások között tömegével vannak sikertelenséget fokozó, bosszantó ötletek."

Ezekre igyekszem is rendre összehasonlító kísérletekkel felhívni a figyelmet. És azt se felejtsük el, hogy a zöld ipar valóban egy ipar, a maga profitorientált jellemével, így nagyon sok olyan kelléket akar nekünk eladni, amire igazából nincs is szükségünk. Ahhoz, hogy jól gondoskodjunk a növényeinkről, a legegyszerűbb eszközökre van csak szükségünk.

És még mire? Egy jó adag akaratra?

Érdekes, de az akarat inkább csak meg szokta nehezíteni az emberek dolgát, mert nem engedi észrevenni, ha a növény mást szeretne, mint mi. Sokkal hasznosabb a figyelem és a kíváncsiság.

Annyi időt foglalkozol mások kertjével – mennyi idő jut a sajátodra?

A növényekkel való kapcsolódás a mindennapjaim része. Amint elsodor a munka, azonnal jelzi a lelkem és a szervezetem, hogy ideje lassítani. Úgy építem az életem, hogy annyi időt tudjak a növényeimre és természettel kapcsolódásra szánni, amennyi csak jól esik.

Te is (balkon)kertészkednél? Látogass el a Zöldítők weboldalára!

Példa&Érték

Zöldítő úton: a növények csendes forradalma

NSzM

További cikkek

Otthon

Körforgás

Ízvilág