Virág Aletta, a hna design studio vezetője nemcsak belső tereket tervez, hanem szemléletet is formál. Olyan otthonokat álmodik meg, amelyek nemcsak szépek és funkcionálisak, de a fenntarthatóság is helyet kap bennük – akkor is, ha ez nem a legegyszerűbb út.
A régi nem ócskaság, az új nem feltétlenül érték
A mai fogyasztói társadalom egyik
legnagyobb kihívása, hogy a gyors és olcsó megoldások előnyt élveznek a
minőségi és időtálló alternatívákkal szemben. Aletta is sokszor szembesül vele,
hogy az emberek többsége ma már úgy szocializálódott, hogy ha valami elromlik,
azt kidobja – nem pedig javítja.
„Én ilyenkor a férjemet szoktam példaként
említeni, aki mindent megpróbál helyrehozni. De ha magunk nem is merünk ennek
nekiállni, akkor is érdemes legalább hozzáértő segítségét kérni – ez is egy út
a fenntarthatóság felé.”

Ahogy az is, ha nem csak
végletekben gondolkodunk. Sokan hiszik, hogy otthonuk frissítése, újragondolása
csak úgy lehetséges, ha a teljes enteriőrt lecserélik – lehetőleg a legfrissebb
lakberendezési magazinok címlapja szerint.

„Én viszont mindig azt mondom:
nem kell mindent a nulláról kezdeni. Egy-egy különlegesebb vagy régebbi darab
helyiségenként elég lehet, hogy izgalmassá váljon a tér.”
Ebben pedig a hagyományos technikáknak
és a természetes anyagoknak nagy szerep jut. Tömörfa bútor, újrahasznosított
burkolat, időtálló szövetek – ezek mind olyan elemek, amiket Aletta
előszeretettel használ.

„Nem kell, hogy valami feltétlenül antik legyen. Egy néhány éves szekrényt is meg lehet venni használtan, vagy akár ingyen is megszerezhetjük zero waste csoportokban. A lényeg, hogy ne a szemétben végezze, hanem új funkciót találjunk neki, miközben hozzátesz a dizájnhoz”
– mondja a szakember, kiemelve: tervezett már be olyan hidegburkolatot is fürdőbe, ami ledarált fénycsövekből készült.
Megéri!
„Azért ez nem könnyű” –
ismeri el Aletta. Az emberek egy része még mindig két végletet lát: a fenntartható
otthon az ő szemükben vagy minden szegletében felújított, vagy rettenetesen
drága és ultramodern.

„Sokszor az segít, ha elmondom: én otthon ezt már
megcsináltam, nekem ez bevált. Így könnyebb meggyőzni őket.”
Ráadásul ez nem jelent feltétlenül nagy
dolgokat. Már az is komoly előrelépés, ha például egy vízlágyító bekerül egy
otthonba.
„Nem nagy befektetés, de garantáltan megtérül. Nem kell
vízkőteleníteni, és nem mennek tönkre a csapok és a szaniterek. Hasonlóan
„zöld” döntés, ha eleve tervezünk szelektív kukákkal – de bármennyire is
triviálisnak tűnik, még mindig sokan sajnálják erre a négyzetmétereket.”

Ennyiből is érződik: az ügyfelek
formálása néha lassú folyamat – de vannak sikertörténetek. Aletta egyik kedvenc
példája a hna design studio egyik
visszatérő megrendelője, akiből az évek során tanítvány lett.
„Az első
lakásnál még mindent együtt csináltunk. A másodiknál már csak alaprajzokat és
hangulati terveket kért tőlem. A harmadik ingatlannál pedig már csak tanácsot
adtam, miközben az ügyfél teljesen önállóan rendezte be a nyaralóját.
Régiségek, saját készítésű lámpák, újrahasznosított üvegek – mindent ő maga
gyűjtött és alakított át.”

A jövő zöld, ha együtt építjük
A környezettudatos belsőépítészet
nemcsak egyéni döntések sorozata, hiszen rendszerben működhet igazán. Ahhoz,
hogy a fenntarthatóság valóban alapvetés lehessen, a kapcsolódó iparágaknak is
nyitniuk kell.
„A textilipar már nagyot fejlődött: vannak olyan anyagok,
amelyek természetes hatásúak, moshatók, nem gyűrődnek, sőt: lebomlóak. A faipar
viszont nehezebb terep. Kevés asztalos tud és szeret élő fával dolgozni, mert
macerásabb. Éppen ezért ha találunk ilyen szakembert megfizethető áron, azt
nagy becsben kell tartani.”

Ha viszont a lehetőségek most még
nem is adottak, érdemes várni rájuk. Amikor valaki nem engedheti meg magának a
minőségibb, ezzel együtt fenntarthatóbb megoldásokat, azzal is szavazhat a
környezet mellett, ha időt ad magának.
„Egy otthon attól lesz egyedi, ha
egyesével, gondosan válogatjuk össze bele a tárgyakat, nem pedig attól, ha
valaki meglát valamit a neten, és azt azonnal akarja magának is. A cél az, hogy
a tér ne csak szép, hanem hosszú távon is működőképes és szerethető legyen. És
van, amikor ezt lépésenként tudjuk felépíteni.”

A környezettudatosság nem véglet,
hanem út. Aletta pedig ennek az útnak nemcsak a tervezője, hanem az egyik
legkitartóbb nagykövete. Hiszi: ha minden otthonban csak egy-két döntés
születik tudatosabban, már az is előrelépés.

Fotó: hna design studio