Az önfenntartás magasiskolája a város kellős közepén – ez egy Japánból eredő erdőtelepítési módszer eszenciája, amelynek hála urbánus környezetben is káprázatos gyorsasággal nevelhetünk mini növénytársulásokat.
A
Miyawaki-titok az önfenntartás, amibe kívülről nem kell beleavatkozni. Lesz
olyan faj, ami kipusztul, de az ökoszisztéma egy éven belül betölti ezek
helyét, és ezzel újrazáródik a rendszer. Ezt, és még számos hasznos információt Lipcsei Szabolcstól, a FŐKERT Zöldfelület-Fenntartási igazgatójától tudtuk meg.
2021 tavasza óta növekszik az I. kerület szívében, a Duna-parttól nem messze a főváros első Miyawaki-erdeje mindössze 40 négyzetméteren. Hol tart most a fejlődésben?
Gyakorlatilag
elérte azt az intervallumot, amikor már magára hagyhatjuk. Egy ilyen minierdőt
mindössze az első két-három évben kell gondozni. Ez azt jelenti, hogy az
öntözésnek kiemelt figyelmet szentelünk, ezen felül az olyan gyomnövényeket,
mint például a parlagfű, eltávolítjuk belőle. De a harmadik évtől kezdődően már
nincs szüksége ilyen külső támogatásra, engedjük, hogy a saját belső rendszerei
szerint működjön.
A „módszer” egyik sarkalatos pontja, hogy megfelelő fajtákat ültessünk egymás mellé, hiszen ez a kulcsa annak, hogy ilyen gyorsan ennyit gyarapodhasson ez a társulás. A tabáni minierdőben milyen „hozzávalókból” áll össze a sikerrecept?
Igyekeztünk
zárt közösséget létrehozni, amelyben az egészen magas fák mellett a közepes
fajták és a cserjék is megtalálhatók. A 120 növény között van berkenye, korai
juharfa, ulmusz, a talajszint közelében pedig kecskerágó.
Amikor az ember azt hallja, hogy „erdő”, leginkább egy rengeteg jelenik meg a szemei előtt. De ahogy már említettük is, itt egy alig 40 négyzetméteres területről beszélgetünk. Mire elég ez?
A
minierdő legfontosabb szerepe meglátásom szerint a szemléletformálás. Ilyen
kicsi területen növekszik most itt szorosan egymás mellett, egymást segítve és
erősítve száznál is több növény, ami már viszonylag komoly szén-dioxid megkötő
és levegőszűrő hatással bír, ráadásul a zajt is csökkenti.
Emellett rengeteg
rovarnak és kisebb emlősállatnak is otthont ad, ami egy ilyen kitett városi
környezetben nagyon nagy kincs. De ezeknél is sokkal fontosabb az a társadalmi
hasznosság, amit például egy óvodás csoport látogatásakor el tudunk érni vele.
Ha már a hagyományos erdőket vettük alapul: működési mechanizmusukat tekintve miben hasonlítanak egymáshoz?
Miyawaki-erdő: Verseny, amelynek a bolygó a győztese
A
módszer atyja, Miyawaki a múlt század második felében azt kezdte el vizsgálni,
hogy mi az a társulás, ami a városokban jól tud működni. Ezt honosítottuk meg
mi is itt a Tabánban. Amiben ez a minierdő nagyon hasonlít a budai erdőkre, az
az, hogy ugyanolyan fa- és cserjefajok találhatók meg benne, azaz próbáltuk meg
leképezni az az ökoszisztémát, ami a városon kívül is megtalálható.
Az azonos elveket azonban egészen más teendők követik városon belül, mint azon kívül. Mi volt a fontos itt a telepítést követően?
A
megfelelő talaj biztosítása meghatározó. Itt a város közepén jellemzően
meglehetősen sittes a talaj, és a második világháborús pusztítások nyomán rengeteget
olyan törmelék van a föld alatt, ami miatt alapvetően nem alkalmas arra, hogy
egy erdő megfelelően fejlődhessen benne. Ezért az első lépés az volt, hogy körülbelül
70 cm mélységben kicseréltük a felső réteget, hogy az ideális alapot biztosítsunk
a növényeknek.
Ez az első ilyen minierdő itt a fővárosban – de mennyinél tartunk jelenleg?
Az
utóbbi időben szerencsére számos ilyen Miyawaki-erdővel gazdagodott Budapest. Én
magam tízig számoltam, utána már nem is tudtam követni, hogy éppen hol születik
újabb ilyen társulás.
Ha valakinek van szabad 40 négyzetmétere az udvarban, érdemes ebbe belevágnia?
Ha
olyan területe van, ahol nem akar majd folyamatosan kertészkedni,
mindenképp. Hiszen ennek a rendszernek
éppen az a lényege, hogy hároméves korától önfenntartó tud lenni.
"Ha van olyan
területrészünk, amit nem akarunk a későbbiekben gondozni vagy hasznosítani, egy
ilyen jól megtervezett, egymással versengő, egyúttal egymást támogató
egyedekből álló növénytársulás tökéletes választás oda."
Fotó: Szabó Zoltán
További tartamat az alábbi linkeken találsz
/alkotoenergia
FŐKERT