Egy sokat látott csónakban ringatózva, szitakötők és vízipókok hada által kísérve, vízi ösvényeken haladva kerülni egyre távolabb a mindennapoktól, és egyre közelebb a háborítatlan természethez. A Tisza-tónál jártunk.
Az ember alkotta paradicsom – ennyiben summázható a Tisza-tó varázsa, mely a 27 kilométer hosszú és átlagosan 3 kilométer széles meder véget nem érő gyékényrengetegének és virágmezőjének minden porcikájában ott rejtőzik.
Az avatatlan szem elsőre ezeket még nehezen veszi
észre, csak próbál betelni a végeláthatatlan víztükör látványával. Elsőre persze
ez sem egyszerű feladat. Aki azonban a részletekre is odafigyel, annak minden
ösvény, minden vízbe dőlt fa, minden nádas mesél valamit.
A tó nem mutatja
kétszer ugyanazt az arcát: nem száll le egy madár még egyszer ugyanarra az ágra,
nem úszik át a csónak előtt kétszer ugyanott egy hód, és nem látni vaddisznót kétszer
ugyanabban a lápban dagonyázni a part közelében.
Ezért is érdemes újra és újra
nekivági a tájnak – no meg azért, mert mesélő csendjéből egyszerűen nem lehet
elég.

Ember tervez, természet végez
A Tisza-tó mesterséges víztározó,
melyet a névadó folyó duzzasztásával közel fél évszázaddal ezelőtt hoztak létre.
Öntözőrendszernek indult, de egészen más lett belőle, a természet ugyanis hamar
lecsapott a területre, és pillanatok alatt benépesítette azt.
Ennek eredménye
hazánk egyik legszebb, állandó lüktetésben és változásban lévő ökoturisztikai
helyszíne, mely joggal kapott helyet az UNESCO világörökségi listáján.
Teljes
harmóniában él itt egymás mellett szürke gém és kormorán, nagy kócsag és kis
kócsag, szárcsa és bakcsó, nyári lúd és vöcsök, de a Balatonról ideköltözött
bütykös hattyúnak is jutott még hely. Azt pedig soha nem tudhatjuk, mikor
melyik röppen fel a nádasból vagy csap le épp a közel ötven halfaj egyikére a
vízben.

De nemcsak a fauna, a növényvilág is legalább ennyire színes. Az egyik
ösvényen még tavirózsák úszkálnak körülöttünk, a következőn kóstolásra is
érdemes sulyomtengerben kell hogy utat kérjen magának a csónak.
A legnagyobb
hatása mégis a fehér színben pompázó tündérrózsamezőknek van, melyek a
legváratlanabb pillanatokban tárulnak a szemünk elé – például az óhalászi
holtágnál.
Az 1876-ban elsodort faluról elnevezett szigetet azonban nem csak
ezért az élményért érdemes felkeresni. Sűrűn benőtt ösvényein épületek romaira
bukkanni felér egy izgalmas időutazással. Ahogy a maga módján játék az idővel a
páratlan és kiszámíthatatlan tiszavirágzás is, mely nem más, mint milliónyi
kérész néhány órás zsongó násztánca a víztükrön.

Tisza-tó kisfilm
Csodálatos barangolás a természetben
A természetre építve
A Tisza-tó csodáihoz azonban
akkor kerülhetünk igazán közel, ha a csónakból kiszállva magunk járunk utánuk.
Érdemes
például végigsétálni a Tisza-tavi Vízi Sétány másfél kilométer hosszú,
madárvártát és megfigyelőtornyot is érintő fahídrendszerén, mely új perspektívából
tárja elénk a völgy páratlan növény- és állatvilágát.

Vagy festői tájakon
keresztülvágva körbe is biciklizhetjük a partot egy hetven kilométeres szakaszon,
káprázatos panorámával kísérve. Tiszafüreden rögtön megcsodálhatjuk Magyarország
egyetlen függőcsatornáját, mely nyolcvan évvel ezelőtt kezdte meg működését.
Innen
továbbtekerve Tiszaörvény kikötőjébe érünk, ahol az ártéri erdő labirintusa vár
ránk. Aztán újra nyeregbe szállva és közvetlenül a vízparton haladva néhány
kilométer után megérkezünk Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosójához, a másfél
kilométer széles kiskörei hallépcsőhöz, mely azért épült, hogy a vízben élő
állatok zavartalanul közlekedhessenek a folyó és a tó között.

A minivízesések
csobogását hallgatva és a vándorló halak mozgását figyelve az ember egy
csapásra elfelejti itt minden búját-baját. Ezután végigmehetünk hazánk legnagyobb,
egyben környezetbarát vízerőművén, melyről letekintve a Tisza valódi erejének
lehetünk szemtanúi. Innen már nincs messze Sarud, annak jellegzetes régi
parasztházaival, ahol Közép-Európa legnagyobb vízi játszótere a szabadtéri
trambulinparttal egy kis pihenést és maradandó élményeket garantál.
Végül már
csak egy megálló Poroszló és a néhány éve átadott Tisza-tavi Ökocentrum, melybe
belépve a kontinens legnagyobb édesvízi akváriumaiban testközelből figyelhetjük
meg hazánk és az édesvizek halfajait.
Ezzel aztán körbe is értünk – de
semmiképp nem végeztünk. Mert aki egyszer megfordult a Tisza-tónál, az garantáltan
visszatér még oda, hiszen zsigereiben érzi: akár csónakban ülve, akár két keréken
vág neki legközelebb a vadregényes tájnak, az biztosan tartogat még számára
varázslatot.