Február: Böjtelő havának népi vonala

Télutó hónapjához köthető hagyományosan a farsang időszakának legtöbb mulatsága, bálja, ám mindezek mellett sok időjárásjósló napot is tartogatott, illetve nem szűkölködött népi hiedelmekben sem.

"Amit az őseink megtapasztaltak, követendőnek hittek és átadtak, azt szerencsére a modern világ zaja sem tudta elnémítani."

Különleges, értékes kincsek ezek, és minél több van a birtokunkban, annál hangosabban halljuk elődeinket. Éppen emiatt gondoltuk azt, hogy mi is hozzájárulunk a kincsek gyűjtögetéséhez...

Nevét Februusról, a megtisztulás istenéről kapta, és a második - egyben utolsó – hónap volt, amelyet a január mellett hozzáadtak a római naptárhoz. Az év legrövidebb hónapja, szabályos években 28 napos, szökőévekben 29-, ám a Gergely-naptár történetében háromszor feljegyeztek 30-át is.

A hónap szülöttei

A februáriakról azt tartották, hogy titokzatosak, sosem lehet tudni, mi jár a fejükben. Szeretik feszegetni a határaikat, igazi úttörők, tudós is válhat belőlük. Mivel nem ismernek akadályokat, kitartásuk miatt sokan irigylik őket. Önzetlenek és a szívükön viselik mások helyzetét. Sosem majmolnak senkit, szeretnek egyediek lenni, illetve hűséges, megbízható emberek.

Kiemelt napok

Február 2.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a pap által megszentelt gyertyának nagy jelentőséget tulajdonítottak elődeink: ezt helyezték a még meg nem keresztelt gyerek mellé, hogy óvja őket, a betegek és haldoklók kezébe is adtak, illetve ezzel imádkoztak vihar vagy jégeső esetén.

Ugyanakkor úgy tartották, hogy ha a medve kijön a barlangjából és napos időben meglátja az árnyékát, visszamegy a barlangjába, így további hideg időszak érkezik, ám ha nem látja meg az árnyékát és kint marad, az azt jelenti, hogy hamarosan enyhül az idő.

Február 3.

Szent Balázst a torokfájósok védőszentjének tartották. Ilyenkor almát szenteltettek, valamint fontos volt a Balázs-áldás vagy „balázsolás”, amikor a pap a gyerekek álla alatt két keresztbe tett gyertyával imádkozott, hogy megvédje a fiatalokat a torokbetegségektől.

Február 5.

Ágota napját gonoszűzőnek hitték, ilyenkor körbe söpörték a házat, hogy elűzzék a házban található egereket, férgeket, bogarakat.

Február 6.

Dorottya fontos mérföldkő volt a tavaszvárásban. Úgy tartották, hogy ezen a napon a további hideg vagy enyhülés megmondható. A faggyal kapcsolatban ez a mondás járta: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”.

Február 10.

Elődeink Skolasztika napján gyűjtötték az oltóágakat, mert így hitték sikeresnek a növényeik oltását.

Február 11.

Elek napján kezdték meg a pásztorok a tavaszi munkát, ezért a hegyekben az volt a szokás, hogy nagy tüzek rakásával űzték el a gonosz szellemeket.

Február 14.

Sokan úgy vélik, hogy az angolszász világ „erőltette ránk” a Valentin napot, ami bizonyos szempontból tévedés, mert elődeink is figyeltek rá. Bálint napján a lányok olyan almát kerestek, amelynek kilenc magja van, s ha ezt lopva bele tudták tenni a kiszemelt legény zsebébe, akkor nagy esélyük volt arra, hogy az beléjük szeret.

Azokat a párokat, akiknek ezen a napon a két anya szenteltvízzel mosta le az összekulcsolt kezüket, majd a vizet a fejükre öntötte, sem rontás, sem szemmel verés nem választhatta el egymástól. Ezenkívül úgy tartották, hogy ha ezen a napon fagyos az idő, jó termés várható.

Február 16.

Ha nem fordult melegebbre az idő, hanem havazott ezen a napon, akkor úgy emlegették: „Bolondoznak a Julisok”.

Február 19.

Zsuzsanna napján mindenki a pacsirtákat kereste, ugyanis, ha felcsendült az éneke, az a közelgő tavaszt jelezte.

Február 22.

Üszögös Szent Péter napján senkinek sem szabadott dolgoznia, mert úgy tartották, hogy aki ezen a napon bármivel foglalatoskodik, annak nem lesz jó vége, minden „üszkössé” válik.

Február 24.

A középkorban minden szentet a rá jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is felismerjék őket. Mátyás apostolnak bárd volt a jelképe, mert hittek abban, hogy a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget.

A mondás mégsem volt ennyire egyértelmű, amely így szólt: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” A halászok csukafogással próbálkoztak, mert aki ezen a napon kifogta „Mátyás-csukáját”, annak egész évben jó fogást jósoltak.

Életmód