Nevét Janusról, a kétarcú istenről kapta, aki a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók istene a mitológiában. Az év első hónapja a karácsonyi ünnepkör végét hozza magával, az egyre hosszabb nappalokat, valamint jóslásokat és tiltásokat.
"Amit az őseink megtapasztaltak, követendőnek hittek és
átadtak, azt szerencsére a modern világ zaja sem tudta elnémítani."
Különleges, értékes kincsek ezek, és minél több van a
birtokunkban, annál hangosabban halljuk elődeinket. Éppen emiatt gondoltuk azt,
hogy mi is hozzájárulunk a kincsek gyűjtögetéséhez...
A hónap szülöttei
Elődeink úgy tartották, hogy a januári gyermekekkel jobb óvatosnak lenni, mert makacsak, nem tűrik a parancsolgatást és nem is szeretik, ha irányítják őket. Viszont remekül dolgoznak, hajszolják a sikereket és jó vezető válik belőlük, aki elől áll a sorban, határozott véleménye van és nem is alakoskodik, nem fél kimondani, amit gondol.
Kiemelt napok
Január 1.
Újév napja hazánkban 1582 óta lett általános elsején, véglegessé pedig 1691-ben vált, amikor XI. Ince pápa a polgári év kezdetévé tette.
Ehhez a naphoz számtalan tiltás tartozik: az első látogató, aki belép a házadba újév napján férfi legyen, mert az asszony szerencsétlenséget hoz a lakókra.
Érdemes figyelni arra, amit aznap csinálunk, mert egész évben azt fogjuk tenni. Pláne emiatt nem szabad orvost hívni, vagy orvoshoz menni. Nem mosunk, nem teregetünk, nem varrunk, sőt a szemetet sem visszük ki, mert azzal kiöntjük a szerencsénket. Ellenben lencsét, kölest, rizst annyit ehetünk, amennyi belénk fér.
Pénzt nem adunk kölcsön, mert azt sosem látjuk viszont, kapirgálós állatokat és halat nem eszünk, mert az egyik elkaparja, a másik elúszik Fortunával.
Ha újév reggelén piros a hajnal, szeles tél várható, ha este csillagos az ég, akkor hamar lesz tavasz.
Január 6.
Vízkereszt vagy a háromkirályok napja a karácsonyi ünnepek zárása és a farsangi időszak kezdete. Érdekesség, hogy a IV. századig ezen a napon volt Jézus születésnapja és az év kezdete is.
Eleink nagy becsben tartották az ezen a napon megszentelt vizet, gyógyításra, házszentelésre, mezőgazdaságban, állattartásban is csodaszernek hitték.
Általánosságban ekkor kezdték bontani a karácsonyfát.
Ha Vízkeresztkor fagy, akkor hosszú lesz a tél, ha havazik, korán jön a tavasz.
Január 18.
Piroska napján sokan kémlelték az időjárást, mert ha aznap fagy, "40 napig el nem hagy". A lányok viszont másra figyeltek, mert amelyik hajadon piros kendőt kötött a nyakába, az még abban az évben férjet talált magának.
Január 20.
A vértanúhalált halt Sebestyén ünnepe, akit mélyen tiszteltek az őseink, hiszen már a középkorban is hozzá imádkoztak a pestisjárvány és a dögvészek idején.
Az első tavaszébresztő nap, amikor a fák elkezdenek nedvet szívni (ahogy akkoriban mondták, mézgásodni).
Január 21.
Ágnes napjának időjárására nagyon kíváncsiak elődeink, hiszen, ha derült eget láttak, akkor jó termésre számíthattak. Viszont volt még esély a jó termésre: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince."
Ezen a napon a várnadós asszonyok sós fürdőt vettek az egészséges gyerekek érdekében, a lányok pedig böjtöltek, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
Január 22.
Vince a szőlősgazdák egyik jelentős védőszentje. A jóslások is megörökítik ezt: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” vagy „hogyha fénylik Vince, megtelik a pince.”
Ha a szőlővesszőket ezen a napon egy üvegbe tették és azok kihajtottak, akkor nem kellett attól tartaniuk, hogy elfagynak a szőlőszemek.
Január 25.
Pál vagyis Pálforduló napján az időjárás az ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő vagy jégcsináló lesz. Más helyeken viszont pont azt tartották, hogy amilyen az idő aznap, olyan lesz 40 napig.
Ha az ember meglátja az árnyékát, akkor hosszú tél várható, ha a medve kijön a barlangjából a szép időre, az kemény telet ígér.
A terméssel kapcsolatos néphit szerint: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna."
Minden kedves olvasónknak hagyományörző újévet kívánunk egészségben, szeretetben és sikerekben!
Fotók: @horvatl/@KLI