Így tanítsd a szüleid és nagyszüleid a fenntarthatóságra!

A fiatalokat a zöldebb jövő természetes képviselőiként emlegetik. Ez jó hír, de mi a helyzet a család többi tagjával? Hogyan tud az ifjúság hatással lenni a szülőkre, nagyszülőkre? Lehet-e „fentről lefelé” helyett „lentről felfelé” tanítani a fenntarthatóságot?

A legkézenfekvőbb és leginkább működő módszer a példamutatás. Ha egy fiatal rendszeresen kerékpárral jár iskolába vagy munkába, szemetet szelektál, kevesebb húst eszik, vagy saját kulacsot hord, az előbb-utóbb feltűnik a környezetének.

A szülők és nagyszülők gyakran büszkék gyermekeik felelősségteljes döntéseire, és hajlamosabbak megfontolni azokat, ha azt látják, azok nemcsak „divathóbortok”, hanem valóban átgondolt, következetes szokások.

Fontos, hogy a fenntarthatóságról szóló beszélgetések ne kioktató hangnemben történjenek. A szülők és nagyszülők gyakran úgy érezhetik, hogy a fiatalok „jobban tudják”, ami védekező hozzáállást szülhet. Ehelyett hasznosabb lehet kérdéseket feltenni: „Te mit gondolsz a szelektív hulladékgyűjtésről?”, „Szerinted miért lett olyan drága az energia?” – ezek a nyitott kérdések elindíthatják a párbeszédet, és teret adnak a kölcsönös tanulásnak.

Közös élmény

A nagyszülő és az unoka együtt ültethet fűszernövényeket az erkélyen, vagy készíthet házi tisztítószert narancshéjból és ecetből, míg a szülők bevonhatók egy közös „nem vásárolunk újat” kihívásba. Az ilyen tevékenységek játékossá és szeretettelivé teszik a tanulást.

Része volt az életüknek

Érdekes módon a fenntarthatóság számos eleme már korábban is jelen volt a szüleink, nagyszüleink életében – csak más néven. A „javítsd meg, ne dobd ki”-szemlélet, az otthon főzés, a szezonális alapanyagok használata, a takarékosság – mind olyan szokások, amelyek a múltból ismerősek lehetnek. A fiatalok egyik leghatékonyabb eszköze az lehet, ha rámutatnak: „Amit ti csináltatok régen, az pont ilyen zöld volt.” Ez nemcsak kapcsolatot teremt a generációk között, hanem tiszteletet is közvetít.

Digitális infóhalmaz

A fenntarthatóság gyakran digitális tájékozódást is igényel – applikációk, weboldalak, közösségi csoportok segítenek a környezettudatos döntések meghozatalában. A fiatalok itt hatalmas előnyben vannak, és ezt az előnyt megoszthatják.

Megmutathatják a nagyinak, hogyan lehet receptet keresni maradékmentéshez, vagy segíthetnek anyának letölteni egy zöld bolt térképet. Ez az együttműködés nemcsak hasznos, de erősíti a családi köteléket is.

A változáshoz idő kell

A régi szokásokat nem lehet egyik napról a másikra lecserélni, és nem is biztos, hogy minden próbálkozás azonnali sikert hoz. De minden apró lépés számít. Egy komposztáló kihelyezése, egy újratáska rendszeres használata, vagy az első növényi tej kipróbálása már elindíthat egy úton. És ha mindezt szeretettel, türelemmel és együttérzéssel tesszük, a fenntarthatóság nemcsak elv lesz – hanem közös családi élmény.

Életmód

Így tanítsd a szüleid és nagyszüleid a fenntarthatóságra!

KT

Közös élmény

Része volt az életüknek

Digitális infóhalmaz

A változáshoz idő kell

További cikkek

Otthon

Sikersztori