A gleccserek és a tengeri jég gyors olvadása ma már nemcsak egy távoli sarkvidéki jelenség. Hatással van az időjárásra, a tengerszintre és a mindennapi életünkre is. Megmutatjuk, miért kulcsszereplők ezek a jégtömegek, miért számít a sorsuk – és mit tehetünk mi értük.
Miért létfontosságú a jég a Föld számára?
A gleccserek és a tengeri jég nem
csupán fagyott víztömegek: természetes hűtőrendszerként működnek. Világos
felszínük visszaveri a napfény jelentős részét az űrbe, így segít mérsékelni a
bolygó felmelegedését. Ennek köszönhető, hogy a sarkvidékek hűvösebbek
maradnak, és stabilizálják a globális éghajlati rendszert. A gleccserek
emellett több száz vagy akár több ezer éves jeget őriznek, amelyek
„éghajlati naplóként” mesélnek a múltbéli klímaváltozásról, segítve a tudósokat
a jelenlegi folyamatok megértésében. Ma a szárazföldek mintegy 10%-át borítja
jég, döntő részben az Antarktiszon és Grönlandon.
Gleccser vagy tengeri jég – mi a különbség?
A tengeri jég az óceán felszínén
képződik és ott is olvad el, míg a gleccserek a szárazföldön alakulnak ki, majd
lassan „folynak” lefelé. Ez a különbség kulcsfontosságú: a
szárazföldi jég olvadása közvetlenül emeli a tengerszintet, míg a tengeri jég
eltűnése inkább a felmelegedést gyorsítja fel. Olyan ez, mint egy jégkocka a
pohárban: elolvadva nem emeli a vízszintet, de a hűtőhatás megszűnik. Az
Északi-sarkvidéki tengeri jég eltűnése így élőhelyeket pusztít el, és
megbolygatja az időjárási mintázatokat.
Mi okozza a gyors olvadást?
A gleccserek tömeges visszahúzódása
az ipari forradalom óta felgyorsult felmelegedés következménye. Az
üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja különösen a sarkvidékeken okoz
drámai hőmérséklet-emelkedést. Még jelentős kibocsátáscsökkentés mellett is
a világ gleccsereinek több mint egyharmada eltűnhet 2100-ra. Az Északi-sark
legrégebbi tengeri jégének döntő része már elveszett, és ha a trend
folytatódik, a térség nyaranta akár jégmentessé is válhat.
Hogyan hat mindez ránk?
A gleccserek olvadása fokozza a
tengerszint-emelkedést, ami part menti áradásokhoz, erózióhoz és egyre
pusztítóbb viharokhoz vezet. A grönlandi és antarktiszi jégtakaró
kulcsszerepet játszik ebben: Grönland olvadása már most a globális
tengerszint-emelkedés mintegy ötödéért felel. A jég eltűnése az óceáni
áramlatokat és a futóáramlatot is módosítja, ami szélsőségesebb időjárást
hoz világszerte. Ez emberek millióinak megélhetését, az élővilágot és a
part menti közösségek biztonságát is veszélyezteti.


