Spirituális ökológia: Vallás és filozófia „zölden”

A környezeti válság nemcsak technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem spirituális és világnézeti is. Ami a természeti világot rombolja, az sokszor mélyebb kulturális és erkölcsi gyökerekben keresendő, elkerüléséhez nem mindig elég a fogyasztói szokásainkat átalakítani.

A spirituális ökológia nem valláspótlék és nem is életvezetési praktika. Sokkal inkább egy olyan szemlélet, amely a világ különböző vallási, filozófiai és ősi bölcseleti hagyományain keresztül értelmezi újra az ember és a környezet kapcsolatát.

Lényege, hogy a természet nem egyszerűen erőforrás, hanem kapcsolat, viszony és szentség is lehet.

Ez a nézőpont nem tagadja a gyakorlati cselekvés szükségességét – de azt vallja, hogy a gyökerekhez is le kell ásnunk. Milyen hitrendszerek, világképek vezettek oda, hogy a természettel való kapcsolatunk objektummá vált?

Vallási hagyományok „zöld” újraértelmezése

A kereszténység sokáig az ember „uralkodását” hangsúlyozta a természet fölött, ám napjainkban egyre több teológus és környezeti gondolkodó értelmezi át a Bibliát ökológiai olvasatban. Ferenc pápa Laudato Si’ enciklikája fontos mérföldkő ebben: a dokumentum szerint „a Föld közös otthonunk”, amelyet nem kizsákmányolni, hanem óvni és gondozni hivatott az ember. A teremtett világ Isten ajándéka, nem a miénk – így felelősséggel tartozunk érte.

A buddhista tanítások egyik alapja az „egymástól való függés” elve, ami kifejezetten ökológiai gondolkodást sugall. Semmi sem létezik elszigetelten: az ember, az állat, a növény, a kő – mind összefüggésben van egymással. A természet tisztelete ezért nem erkölcsi választás, hanem belátás.

Az őslakos kultúrák jellemzően nem tesznek éles különbséget ember és természet között. A Föld, a hegyek, a folyók mind élők, gyakran szellemek lakhelyei, és éppúgy jogalanyok, mint az emberek. Ez a világszemlélet egyre több kortárs ökológiai gondolkodó számára kínál újragondolható mintát.

A Korán szerint az ember „khalífa”, azaz helytartó a Földön, akinek kötelessége a teremtés rendjének megőrzése. A természet Allah jele, így tisztelet illeti meg. A mértékletesség és a pazarlás kerülése is mélyen ökológiai értelmű fogalmak az iszlám tanításokban.

Filozófiai alapok: a nyugati gondolkodás árnyoldalai

A modern nyugati gondolkodás – Descartes-tól a felvilágosodáson át - sok esetben a természetet „külső tárgyként” kezelte, amit a tudomány megismerhet, az ember pedig birtokolhat.

Ez a világkép megalapozta a technikai fejlődést, de elszakította az embert attól a szemlélettől, hogy a természetnek része, nem ura.

A mélyökológia egy kortárs filozófiai irányzat, amely ezt a szétválasztást kritizálja. Arne Naess mélyökológiája szerint minden életforma belső értékkel bír, függetlenül attól, hogy hasznos-e az ember számára.

A fenntarthatóságot nem lehet csupán technikailag megoldani – belső munkára is szükség van. A Föld nemcsak egy rendszer, hanem élő közösség, amelybe mi is beletartozunk. A kérdés nem csak az, mit tehetünk érte, hanem az is: hogyan viszonyulunk hozzá?

Életmód

Spirituális ökológia: Vallás és filozófia „zölden”

KT

Vallási hagyományok „zöld” újraértelmezése

Filozófiai alapok: a nyugati gondolkodás árnyoldalai

További cikkek

Otthon

Ízvilág

Életmód